Martonyi János külügyminiszter 2011. október 10-én Luxembourgban részt vett a Külügyek Tanácsának ülésén, amelynek napirendjén egyebek mellett – Julia Timosenko volt miniszterelnök pere kapcsán – az ukrajnai belpolitikai helyzet, a keleti partnerségi csúcs értékelése, a bosznia-hercegovinai EU vezette katonai erő csökkentése, a közel-keleti békefolyamat, valamint a Szíriát, Iránt, illetve Fehéroroszországot sújtó büntetőintézkedések fenntartása, illetve kiegészítése szerepelt.
Martonyi János szerint aggodalmat kelt a tagállamok körében a Timosenko elleni büntetőeljárás. Kifejezte reményét, hogy a volt ukrán kormányfő ügyét tisztességes módon tárgyalja a bíróság, de magyar álláspont szerint figyelemmel kell kísérni a folyamatokat, mert „felvetődhetnek politikai vetületek”. Martonyi János ugyanakkor hangsúlyozta, a tagállamok között egyetértés van a tekintetben, hogy folytatni kell a szabadkereskedelmi és a társulási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat Ukrajnával függetlenül attól, hogy milyen ítélet születik Timosenko perében. A következmények levonásával később kell foglalkozni.
Az uniós külügyminiszterek zsúfolt napirendű luxembourgi találkozójukon értékelték a szeptember végén Varsóban lebonyolított keleti partnerségi csúcstalálkozót is, amelynek Magyarország társ-házigazdája volt. A miniszterek általában véve sikeresnek ítélték meg a találkozót, annak ellenére, hogy Fehéroroszország lényegében bojkottálta azt. A magyar külügyminiszter szerint most is igazolást nyert, hogy az EU-nak a keleti partnerek között is differenciált megközelítést kell alkalmaznia.
A miniszteri találkozón egyebek mellett arról is döntés született, hogy egyelőre megőrzik az EUFOR Althea elnevezésű, EU vezette bosznia-hercegovinai katonai erő végrehajtó jogkörét, bár az országban maradó külföldi katonák számát csökkentik. Az uniós országok külügyminiszterei egyúttal felszólították a bosznia-hercegovinai politikai erőket, hogy sürgősen állapodjanak meg egymással működőképes kormány létrehozásáról, és lássanak végre hozzá az Európához való közeledés érdekében elkerülhetetlen reformokhoz.
Az EU növekvő közel-keleti szerepe
Az informális ebéd alatt a közel-keleti helyzetről is eszmecserét folytattak a miniszterek. Martonyi János ezzel kapcsolatban megállapította, hogy Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt általános elismerés övezi az elmúlt hónapokban és jelenleg végzett „hatalmas munkája” miatt. A magyar miniszter úgy vélte, a főképviselő ténykedésének köszönhető, hogy az EU a közel-keleti békefolyamatban lényegesen nagyobb szerepet játszik, mint 1947 óta bármikor, és ezt az Egyesült Államok is elismeri. Martonyi aláhúzta: az egységes uniós pozíció mellett az is fontos, hogy előrevivő megoldás szülessen a Közel-Keleten. Ebbe a sorozatba illeszkedik a főképviselő kezdeményezése, hogy tárgyalásra hívta Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A megbeszélés célja a két fél közötti béketárgyalások újraindításának előmozdítása.
Uniós büntetőintézkedések
A Külügyek Tanácsa a Szíriát, Iránt, illetve Fehéroroszországot sújtó büntetőintézkedések fenntartásáról, illetve kiegészítéséről is döntött.
A magyar külügyminiszter is megerősítette, hogy Fehéroroszország esetében szükségesnek látták a szankciók bővítését. Az országban ugyanis a politikai foglyok egy részét kiengedték ugyan, de a politikai nyomás nem enyhül, a helyzet megítélése továbbra sem kedvező.
Az unió további 16 fővel kibővítette azoknak a fehéroroszországi személyeknek a listáját, akiket vízumtilalommal sújtottak, valamint elrendelték velük szemben az Európában elérhető javaik befagyasztását. Eddig 192 személy volt a tilalmi és vagyonbefagyasztási listán – mindegyikük a Lukasenko-rezsim prominense. Az eddigi listát egy évvel meghosszabbították. Egyidejűleg a miniszterek azt is megerősítették, hogy a fehérorosz civil szervezetekkel tovább építi kapcsolatait az EU.
Szíriát illetően a miniszterek a szankciók bővítését és folytatását helyezték kilátásba, amíg „vége nincs az elfogadhatatlan erőszaknak” és „döntő előrelépés” nem mutatkozik egy békés és demokratikus átmenet irányában. Az unió egyben üdvözölte, hogy a politikai ellenzék próbál egységes platformot alkotni, és pozitív lépésnek minősítette a szíriai nemzeti tanács létrehozását. A külügyminiszterek mély csalódásukat fejezték ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tudott határozatot hozni a szíriai helyzetről.
Iránnal kapcsolatban elsősorban az emberi jogok helyzetének további romlását állapították meg. Az intézkedések tervezett kiszélesítése értesülések szerint 29 személlyel, köztük 3 miniszterrel bővítené az eddigi tilalmi listát.
(kormany.hu)
