Martonyi János külügyminiszter képviselte Magyarországot a ciprusi Paphoson 2012. szeptember 8-án zárult kétnapos informális EU külügyminiszteri találkozón. Az európai diplomácia irányítói féléves rendszerességgel tartanak hasonló, ún. Gymnich-típusú találkozót. Közlemény.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton által elnökölt ülés elsősorban stratégiai kérdésekkel foglalkozott. A miniszterek áttekintették a víz, mint stratégiai erőforrás szerepét a biztonságpolitikában, megállapítva, hogy a vízhez történő hozzáférés, a fenntartható vízgazdálkodás kérdése napjaink fegyveres konfliktusainak – Afrikától a Közel-Keleten át Ázsiáig – egyik fontos kiváltó oka és tényezője. Az EU külpolitikájában ezért – szoros együttműködésben az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel – kellő figyelmet kell szentelni e területnek. Hasonló következtetésre jutottak az oktatásnak a konfliktus-megelőzésben és válságkezelésben játszott szerepével kapcsolatban. Különös aktualitást ad a kérdésnek az arab világban zajló – s nem utolsósorban az elmúlt évtizedek népességrobbanása nyomán megjelenő társadalmi feszültségek által kiváltott – hatalmas átalakulási folyamat. Az oktatás területén nyújtott fejlesztési együttműködés az EU legjelentősebb "puha" külpolitikai eszközei közé tartozik. Napjaink válságai közül a miniszterek a szíriai helyzetre tértek ki részletesebben. Sajnálattal állapították meg, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának megosztottsága – Oroszország és Kína ellenállása – miatt az Asszad-rezsim továbbra is kitarthat. Ezért a szankciók szigorítása révén fokozni kell a rezsim további elszigetelését. A miniszterek egyúttal szorgalmazták az ország felekezeti-etnikai összetételét hűen tükröző ellenzéki egység kialakítását, az Asszaddal szembeni alternatíva megteremtését is. Sürgető feladat a Szíriával szomszédos országokban a menekülthelyzet nyomán fellépő humanitárius válság kezelése, amely téren az Unió fokozott szerepet vállal. Az ülésen Martonyi János részletes tájékoztatást nyújtott Ramil Szafarov kiadatásának ügyében, hangsúlyozva, hogy Magyarország nyolc éven keresztül éppen azért nem teljesítette a vonatkozó azeri kérést, mert Baku nem kívánt írásos garanciát adni az ítélet végrehajtása tekintetében. Az írásos garanciája kézhezvétele után viszont a magyar kormány pusztán a nemzetközi jog és a hasonló esetekben eddig folytatott gyakorlat alapján járt el. Válaszában Catherine Ashton főképviselő megértéssel fogadta a magyar álláspontot és több miniszterrel egyetemben felajánlotta segítségét a diplomáciai konfliktus okozta feszültség csökkentésében.
(Külügyminisztérium)