Martonyi János külügyminiszter felszólalt a Balatonalmádiban 2012. május 25-én rendezett XI. Magyar Jogászgyűlésen.
Az uniós jogok nemzeti jogba való átültetésekor lesznek még viták, amelyeknek a kimenetelét nem lehet megjósolni – mondta Martonyi János, aki előadásában sem konkrét, sem politikai ügyeket nem említett.
Az európai jogot lehetett integrálni az univerzális, nemzetközi jogba, a nemzeti jogok pedig az európai alá kerültek, még ha ezt senki nem mondta is ki hivatalosan – adott áttekintést. Kifejtette: az alakzat később megbomlott, az egyes szintek közötti kapcsolat meglazult; a tiszta hierarchia helyébe egymással sajátos kölcsönhatásban álló rendszer lépett, a nemzeti szabályok felerősödtek, az egyes szabályozási területek között pedig egyensúlyhiány alakult ki. Hozzátette: a nemzetközi áru- és kereskedelmi szolgáltatás területen úgy-ahogy működött a szabályozás, óriási elmaradás mutatkozott viszont a tőkemozgás területén: bizonyos új pénzügyi termékeket, ügyleteket képtelenség volt a nemzeti szabályozásban elhelyezni. A szabályozás hiányossága, tökéletlensége volt az egyik oka a globális válságnak – állapította meg a külügyminiszter. Hozzáfűzte: a nemzetközi intézményrendszer is elmaradt a változásoktól.
Az uniós jognak elsődleges szerepe van, ez világosan látszik például a kötelezettségszegési eljárásból. Kiderült viszont, hogy az elsőbbség nem olyan egyszerű, hiszen a tagállami alkotmányok is léteznek – mondta. A 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés kimondta, nem korlátlan az uniós jog elsődlegessége, a tagállamok nemzeti identitását tiszteletben kell tartani, és ez azt jelenti, hogy az uniós jog nem elődleges; a szerződés megnyitotta az utat a nemzeti alkotmányok felé – magyarázta.
Arra, hogy tagállamok időnként érvényesíteni próbálják nemzeti alkotmányukban foglaltakat, két példát hozott. Lengyelország az európai bíróság előtt próbálta elfogadtatni azt, hogy a génmódosítási irányelvet morális okok miatt nem akarja elfogadni, bizonyítania azonban nem sikerült, így az európai bíróság elutasította a kérését. Ausztria viszont sikerrel hivatkozott egy 1920-as nemzeti szabályozására, miszerint tilos a nemesi származásra, előjogokra utaló jeleket viselni, és elutasították egy Ausztriában letelepülni szándékozó, a nevében hercegnői címet viselő nő keresetét. Lesznek még hasonló ügyek – jósolta Martonyi János, és ezt nem zárta ki, hogy Magyarország esetében is.
(MTI, Külügyminisztérium)
