A magyar EU-elnökség idején jól működött a közép-európai együttműködés, a térség országai együttesen léptek fel a sorsdöntő pillanatokban, éppen ezért a közép-európai tényezőt az európai integráción belül komolyan kell venni – mondta Martonyi János külügyminiszter az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságában 2011. szeptember 13-án.

A parlamenti meghallgatáson a külügyminiszter kiemelte, hogy a visegrádi négyek az utóbbi időszakban, így a magyar EU-elnökség alatt is számos kérdésben együttesen léptek föl, egyeztettek. Ennek a munkának az egyik leglátványosabb eredménye a horvát csatlakozási folyamat előmozdítása volt. Martonyi emlékeztetett arra, hogy a közép-európai országok közötti párbeszéd folytatódik, az Európai Unió többéves keretköltségvetésével a középpontban. A külügyminiszter szerint ebben a kérdésben is van mód a visegrádi országok együttműködésére. „Az érdekeink nagyjából azonosak, vagy legalábbis hasonlók” – hangsúlyozta Martonyi János. Úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak "markáns térségi politikája" van, amelyet folytatni és erősíteni szándékozik.

Vita a többéves pénzügyi keretről

A magyar diplomácia irányítója beszámolt a képviselőknek arról, hogy az Általános Ügyek Tanácsának szeptember 12-i brüsszeli ülésén megkezdődött a többéves pénzügyi keret technikai részleteinek megvitatása, a tagállamok ismertethették álláspontjukat az Európai Bizottság 2011. június 29-én közzétett javaslatával kapcsolatban. Martonyi elmondta, az első vitás kérdés az, hogy a kiadások javasolt összege nem éri el a korábbi keret nagyságát, holott a Lisszaboni Szerződés bővíti a közösségi feladatokat. „A szerződések által lefektetett ambícióktól elmarad ez a pénz, (…) a Bizottság javaslata nem áll összhangban a hatáskörök bővítésével” – húzta alá.

A külügyminiszter szerint az új pénzügyi keretről szóló javaslatban elsősorban a kohéziós és a közös mezőgazdasági politika forrásainak csökkenése vet fel problémákat. „Ha valóban versenyképes uniót akarunk, akkor ez nem működhet egy erős kohéziós politika nélkül, ahol az egyes régiók közötti különbségeket csökkentjük, források kellenek a felzárkózások finanszírozására” – fejtette ki Martonyi János. Hozzátette, hogy erős kohéziós politika nélkül az Európa 2020 stratégia céljai sem valósíthatóak meg. A miniszter szót emelt a közös agrárpolitikai támogatások csökkentése ellen is, szerinte ugyanis az veszélyeztetné az élelmiszerellátás biztonságát, ami „kardinális kérdés” Európában.

Az elnökség hozadéka

Martonyi János számba vette a 2011. első félévi soros magyar elnökség eredményeit is. Az elnökség leglényegesebb hozadéka a külügyminiszter szerint az volt, hogy nagymértékben javult a magyar szakemberek felkészültsége, olyan tapasztalatokat, ismereteket szerzett sok ezer ember, amelyek fontosak lesznek a jövőben is a magyar érdekérvényesítés szempontjából.

A miniszter szerint ilyen fontos hozadék az a kapcsolati tőke is, amelyet az európai intézményekkel teremtett az elnökség. Az elkövetkező időszakban tovább kell vinni azokat a témákat, amelyeket a magyar elnökség indított el, vagy állított a középpontba, s amelyek további kezelésében Magyarország különleges adottságai vagy képességei hozzáadott értéket jelentenek. Ilyen például a család szerepével és a demográfiai tendenciákkal kapcsolatos magyar kezdeményezések, az energia, a vízgazdálkodás, vagy az élelmiszerellátás kérdései.

A külügyminiszter kifejtette továbbá, hogy az uniós gazdasági válságkezelésben szintén jelentős munkát végzett a magyar elnökség, amikor a végső megállapodás küszöbéig vitte a bizottsági hatos jogszabálycsomagról szóló tanácsi és Európa Parlament-i megegyezést. Ennek véglegesítése hamarosan megtörténik, s noha az események talán már többet is megkívánnának, a megállapodás, az új ellenőrző mechanizmusok bevezetése mindenképpen erősebbé, ellenállóbbá teszi az EU-t, mintha nem lenne ilyen szabályozás.

Az eurozóna válságát illetően megjegyezte, hogy a válságkezelésre életre hívott rendkívüli fórumok, formációk intézményesítése nem érdekünk, hiszen az többszintű Európát eredményeznének.

Terítéken a bővítés

A miniszter a közeljövő fontos témái közül kiemelte, hogy tovább folyik a schengeni bővítéssel kapcsolatos munka a Tanácsban. Utalt arra, hogy a magyar elnökség erőfeszítéseinek köszönhetően a tagállamok kimondták: Románia és Bulgária teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit. „Most politikai döntés kell, hogy mikor csatlakozhatnak a rendszerhez” – mondta Martonyi.

Az EU bővítésével kapcsolatban a külügyminiszter rámutatott, hogy Magyarország szeretné, ha a Nyugat-Balkán EU-integrációjának újabb lépéseként Szerbia megkaphatná a tagjelölt státuszt. Martonyi János szerint a kérdés még idén eldőlhet: „az év végén a Bizottság értékelései alapján a Tanács fontos döntéseket kell, hogy meghozzon ebben a kérdésben”.

Együttműködés a parlamenttel

A külügyminiszter méltatta az Országgyűlés Európai Ügyi Bizottságával folytatott jó együttműködést, amely a magyar uniós elnökség sikerességéhez is hozzájárult. Erre az elkövetkezőkben is számít, s megjelölt néhány olyan eseményt és jogi aktust az őszi naptárban, ahol szükség lesz a képviselők aktív közreműködésére, támogatására.

(kormany.hu)