Magyarország maradéktalanul elkötelezett az atlanti szövetség és értékei iránt – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) külpolitikai kutatóintézet szervezésében 2012. október 19-én Washingtonban megtartott előadásában.
Martonyi János elmondta: a Magyar Atlanti Tanács magalakulásának 20. évfordulóján megrendezett múlt heti tanácskozás minden részvevője egyetértett abban, hogy az atlantizmus értékei, csakúgy, mint a NATO nyújtotta biztonság, alapvetőek Magyarország számára.
A külügyminiszter kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy a kormány nyitott a magyarországi változások megvitatására, de azzal a feltétellel, hogy ez a tényeken alapuljon. Visszautasította, hogy előítéletek alapján bárki is megsértsen egy közösséget vagy egy népet. "Nem fogjuk rehabilitálni Horthy Miklóst vagy a rendszerét. Sehol sem fogunk hivatalos emlékművet állítani neki" – hangsúlyozta Martonyi. Ennek indokául a kormányzónak a 1944. október 15. – a nyilas hatalomátvétel – után játszott szerepére hivatkozott. A külügyminiszter hozzátette, hogy a szoborállítás kérdésében az önkormányzatok szabadon dönthetnek.
A Nyirő József-üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy az író újratemetése nem történt meg. Mint mondta, Nyirő műveiben "nem volt fasizmus", hangsúlyozta ugyanakkor, hogy politikusként 1944. október 15. után is a parlament tagja maradt, ami "elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan számomra és minden tisztességes magyar számára".
Martonyi János sajnálatának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Elie Wiesel Nobel-békedíjas író lemondott magas magyar kitüntetéséről. A miniszter kijelentette, hogy Magyarország és Izrael viszonya "a lehető legjobb", és Magyarországon "sosem látott zsidó reneszánsznak vagyunk tanúi".
Kijelentette, hogy "Orbán Viktor kormányfő egyáltalán nem kérdőjelezte meg a demokráciát", amikor arról beszélt, hogy az elnöki vagy a félelnöki rendszer hatékonyabb lehet Európa gondjainak kezelésében. Hozzátette, hogy ezzel személy szerint nem ért egyet, mert a klasszikus parlamentarizmus is hatékony lehet, és a német kancellár és a magyar miniszterelnök is erős hatalommal van felruházva.
A miniszter cáfolta, hogy az örmény tiszttársának meggyilkolásáért Magyarországon elítélt és fogva tartott Ramil Safarov Azerbajdzsánnak való átadása mögött gazdasági megállapodás állt volna. Hangsúlyozta, hogy Safarovot Budapest csak azután adta át Bakunak, hogy az utóbbi írásban garanciát vállalt a büntetés végrehajtására. Magyarország tiltakozott Safarov szabadon bocsátása miatt és elítélte azt, ahogyan több európai intézmény is.
A külügyminiszter szerint a szövetséges országok közül az Egyesült Államok volt az, amely csalódottságának adott hangot. Kijelentette, hogy Magyarország helyre kívánja állítani a diplomáciai kapcsolatokat Örményországgal.
(MTI)
