Martonyi János külügyminiszter a magyar kormány képviseletében június 14-én Luxemburgban részt vesz a Külügyek Tanácsa (KüT) és az Általános Ügyen Tanácsa (ÁüT) soron következő ülésén.
A külügyminiszterek tanácskozása mellett az uniós nemzetközi fejlesztési miniszterek is tanácskozást tartanak.
A Külügyek Tanácsának napirendjén számos kiemelt külpolitikai téma szerepel: így többek között a gázai helyzet, Irán, Haiti, az EU szomáliai szerepvállalása, Nyugat-Balkán, Kuba, az EBESZ júliusi informális külügyminiszteri ülésének előkészítése.
A gázai helyzet kapcsán a miniszterek megvitatják a „gázai flottillát” ért incidenst, illetve annak kivizsgálását, valamint a gázai blokád helyzetét.
Az iráni napirendi pont alatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott újabb szankciós csomag, továbbá az azzal kapcsolatos uniós lépések egyeztetése lesz a fő téma.
A miniszterek a Haiti napirendi pont tárgyalásakor az uniós válságkezelési mechanizmusra helyezik várhatóan a hangsúlyt.
A Tanács a tervek szerint következtetéseket fogad el a Társulási Megállapodás tárgyalásainak megkezdéséről a dél-kaukázusi országokkal.
Az EBESZ júliusban esedékes informális külügyminiszteri találkozójára való felkészülés indokolja a Korfui folyamattal összefüggésben esedékes külügyminiszteri eszmecserét. Az ülésen szóba kerül Kuba is: a karibi országgal kapcsolatban tanácsi következtetés elfogadását tervezik.
A külügyminiszteri ebéd keretében két téma kerül terítékre az EU szomáliai szerepvállalása, valamint a Nyugat-Balkán, mely utóbbi kapcsán a miniszterek a szarajevói konferencia utógondozását, Szerbia, Macedónia helyzetét, továbbá az albániai és boszniai vízumliberalizáció kérdéskörét tekintik át. Az ebéden részt vesz Serge Brammertz, a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) főügyésze, aki Szerbia és Horvátország együttműködését fogja értékelni. A témakör kapcsán ugyancsak tanácsi következtetés elfogadása várható.
Luxemburgban az EU-s fejlesztési miniszterek a nemek közötti egyenlőségről, valamint a Millenniumi Fejlesztési Célokkal kapcsolatos uniós kezdeményezésekről folytatnak orientációs eszmecserét. Áttekintik továbbá a Kelet-Afrika napirendi pont keretében a kalózkodás témakörét is.
A Tanácsülés margóján rendezik meg az EU-ÖET (Öböl-menti Együttműködési Tanács) Közös Tanács és Miniszteri Értekezlet 20. luxemburgi ülését.
A Tanácsülés reggelén a „Moldova barátai” csoport országai informális munkareggeli keretében tartanak egyeztetést.
A délután sorra kerülő Általános Ügyek Tanácsa ülésének elsődleges célja az Európai Tanács 2010. június 17-ei ülésének előkészítése, amelynek keretében a miniszterek megvitatják a csúcstalálkozó napirendjének főbb pontjait, az elfogadni tervezett következtetéseket.
Az egynapos állam- és kormányfői csúcstalálkozó napirendjét elsősorban a növekedést és foglalkoztatást elősegítő Európa 2020 Stratégia, Európa versenyképességének javítása és az európai gazdaságpolitikai koordináció erősítésével összefüggő lépések áttekintése határozza meg. Az állam- és kormányfők célja az Európa 2020 Stratégia elfogadása, a gazdaságpolitikai koordináció mellett a politikai elkötelezettség megerősítése. Az Általános Ügyek Tanácsának feladata az európai csúcs előkészítése, figyelembe véve a más tanácsi formációkban már lezajlott egyeztetések eredményeit.
A soros spanyol elnökség elképzelése szerint az Általános Ügyek Tanácsa általános megközelítést fogad el az európai polgári kezdeményezésről, ezáltal az uniós polgárok első alkalommal kapnak lehetőséget arra, hogy kifejezzék akaratukat, és közvetlenül befolyásolják az uniós politikák alakulását. Amennyiben az Általános Ügyek Tanácsa a részletszabályokról elfogadja az általános megközelítést, úgy az elnökség megkezdi az egyeztetéseket az Európai Parlamenttel. Cél, hogy a rendelet 2010. december 1-jén hatályba lépjen.
A tanácsülésen az Európai Bizottság beszámol a kohéziós politika 2010. évi végrehajtásáról szóló jelentésről, valamint tájékoztatást ad az Unió perifériáján lévő térségekről. Mindkét kérdésben tanácsi következtetések elfogadása várható.
Az elnökség továbbá tájékoztatást ad az Európai Parlamenttel az Európai Külügyi Szolgálatról (EKSz) folytatott egyeztetésekről.
A miniszterek várhatóan eszmecserét folytatnak arról, hogy Izlanddal megkezdődjenek-e a csatlakozási tárgyalások. Izland csatlakozási kérelmét 2009 júliusában nyújtotta be, ezt követően a Bizottság 2010. februárjában javaslatot tett a Tanácsnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A tárgyalások megkezdéséről – amennyiben erről egyhangúság van a tagállamok között – hivatalosan a 2010. június 17-ei Európai Tanács dönthet.
(kulugyminiszterium.hu)
