Martonyi János külügyminiszter a magyar kormány képviseletében november 22-én részt vett a Külügyek Tanácsa (KüT) és az Általános Ügyek Tanácsa (ÁüT) ülésén.

A Külügyek Tanácsa ülésén a miniszterek átfogó eszmecserét folytattak a soron következő EU-Afrika, EU-Oroszország és EU- India találkozókról, valamint felmerült a decemberi asztanai EBESZ-csúcstalálkozóra való felkészülés is, amelynek fő célkitűzése az euro-atlanti és eurázsiai térséget átfogó biztonsági közösség létrehozása. A megbeszélés összekapcsolódott Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő beszámolójával az Európai Unió stratégiai viszonyrendszerének aktualitásairól. A tanácskozáson a közelmúlt burmai/mianmari belpolitika fejleményeire, így a november 7-én tartott választásokra, továbbá Aung San Suu Kyi ellenzéki demokrata vezető választásokat követő szabadon engedésére utalva értékelték a burmai helyzetet. Az eszmecsere kiterjedt az EU jövőbeni kapcsolatépítésének lehetséges irányaira a délkelet-ázsiai állammal, amivel összefüggésben a résztvevők a többi burmai politikai fogvatartott elengedésére szólították fel a rangooni vezetést.

A külügyi vezetők tanácsi következtetéseket fogadtak el a Szudán stabilizációjára irányuló uniós szerepvállalásról, valamint döntés született az EU-s Választási Megfigyelő Misszió (Election Observation Mission) telepítéséről is a Dél-Szudán önrendelkezéséről 2011 januárjában tartandó referendum megfigyelése érdekében. A külügyminiszterek említést tettek arról, hogy továbbra is négy uniós állampolgárt – köztük Papp István nyugállományú alezredest – tartanak túszul az afrikai országban, akiknek kiszabadításáért az EU minden erőfeszítést megtesz.

A külügyminiszterek munkaebéd keretében széles körű tárgyalásokat folytattak a közel-keleti helyzetről, és egyetértettek abban, hogy Izraelnek és a palesztin félnek közvetlen, a nemzetközi közösség támogatását élvező tárgyalások újraindításával kell garantálnia a térség békéjét. A miniszterek ugyancsak áttekintették a libanoni és iraki fejleményeket: Catherine Ashton tájékoztatást adott azokról az uniós erőfeszítésekről, melyeknek célja, hogy december elején békés tárgyalások indulhassanak Iránnal az iszlám állam atomprogramjáról.

Az külügyminiszterek tanácsa emellett megállapodott arról az akcióprogramról, amely útmutatást ad Ukrajnának, hogy mit kell tennie a vízumrendszer könnyítése érdekében. Az akcióterv teljesítését követően megegyezés születhet a két fél között a rövid tartózkodásokra vonatkozó vízummentességről. Martonyi János külügyminiszter a megállapodás kapcsán leszögezte: Magyarország is szorgalmazza a vízumkönnyítést. Fontosnak nevezte, hogy a két fél elinduljon egy úton, amelynek során a vízum nélküli mozgás lehetősége egyre bővül, egyre több csoportot ér el, és amelynek vége a teljes vízummentesség lehet. Martonyi János hangsúlyozta: „Remény van arra, hogy az EU és Ukrajna között kialakítandó szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodás már a jövő félévben, a magyar EU-elnökség alatt létrejön”.

Az ülést követő sajtótájékoztatón Martonyi János elmondta: ha az állam- és kormányfők decemberben véglegesen döntenek az állandó pénzügyi válság-rendezési keret létrehozását szolgáló felülvizsgálat elindításáról, a következő félévben hivatalban lévő magyar elnökség célja az lesz, hogy a módosítás a lehető legegyszerűbb és legrövidebb legyen, azaz csak azon a ponton nyúljanak a szerződéshez, ahol erre szükség van. Martonyi János hangsúlyozta, hogy semmilyen más kérdéssel, így a horvát csatlakozási szerződéssel sem szabad összekapcsolni a legutóbbi európai uniós csúcstalálkozón kezdeményezett, korlátozott EU-szerződésmódosítás ügyét. Amennyiben a jövő évi uniós költségvetés nem születik meg idén, és az ügy továbbtolódik a magyar elnökségi félévre, készek leszünk megbirkózni ezzel a feladattal is. Mindazonáltal meggyőződését fejezte ki, hogy legkésőbb a jövő év első hónapjaiban megszületik a megállapodás a büdzséről.

Martonyi János elmondta, hogy a belga elnökség új szokásként honosította meg, hogy minden csúcstalálkozó után áttekintik az ott született döntésekből eredő feladatokat. Ezt a gyakorlatot Magyarország is folytatni kívánja. Martonyi János az újonnan keletkezett elnökségi tervek között említette azt is, hogy Magyarország segíteni kívánja annak a hat jogszabálytervezetnek a véglegesítését, amelyek a költségvetési fegyelem növeléséről és a gazdasági felügyelet kiterjesztéséről született uniós kormányfői döntés nyomán készülnek majd. A csúcstalálkozó döntése alapján az erről szóló megállapodásoknak nyár végéig kell megszületniük.

Martonyi János az ülések margóján kétoldalú megbeszéléseket folytatott spanyol, illetve belga kollégáival is, és mindkettejükkel szoros együttműködésről állapodott meg a magyar elnökség idejére. „A trió együtt marad” - mondta a külügyminiszter, emlékeztetve arra, hogy ez év elejétől jövő nyárig a három ország egymást váltva és egymással együttműködésben adja az elnökséget.

Martonyi János találkozott Karel De Gucht kereskedelempolitikai EU-biztossal is. Elmondta, hogy ezen a területen fontos fejlemények várhatók a magyar elnökség idején, mint például a közel tíz éve folyó világkereskedelmi tárgyalások lezárásának előmozdítása, továbbá a kétoldalú szabadkereskedelmi tárgyalások esetleges lezárása Indiával, Kanadával és Ukrajnával. Ez utóbbi bekerülhet az EU úgynevezett keleti partnerségi programjának keretébe, és jelzést adhat az abban érintett többi országnak (Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország) is. Magyarország a szabadkereskedelmi tárgyalásokon elnökként is a szigorú kölcsönösség mellett érvel majd.

(kulugyminiszterium.hu)