Martonyi János 2012. szeptember 13-án egy sajtó háttérbeszélgetésen jelentette be, Titus Corlatean román külügyminiszter e minőségében első alkalommal hivatalos látogatásra érkezik Budapestre 2012. szeptember 20-án. A külügyminiszter a szomszédságpolitikáról, az EU jövőjéről, a szíriai helyzetről és az azeri kiadatási ügyről is beszélt.

Mint mondta, Magyarország nyitott Románia felé, szeretné, ha úgy alakulnának a két ország közötti kapcsolatok, ahogyan 2010-ben elindultak, bízik abban, hogy a jó viszony a „nyugtalanító jelek és belső nehézségek ellenére” folytatható.

Szlovákiával kapcsolatban úgy fogalmazott, az országgal „minden szinten jó a kapcsolat”. Fontos közös érdekeik vannak, és – különösen Európa és a világ mai helyzetében – ezek erősebbek, mint a megoldandó viták. Úgy kell kezelni a vitákat, hogy azok „ne okozzanak sérelmet az embereknek”, hangoztatta.

A Nyugat-Balkánt illetően kiemelte, Magyarország mindig is bővítéspárti volt, a térség minden országa esetében a bővítési folyamat folytatását, felgyorsítását támogatja. A kétoldalú kapcsolatok azonban nem merülnek ki a bővítés segítésében, Magyarországnak gazdasági és biztonságpolitikai szempontból is nagyon fontos a régió, közölte. Megjegyezte: nyitottak és készek az elmúlt években jól alakuló magyar–szerb együttműködés folytatására is, és Magyarországra várják a szerb államfőt.

Az Európai Unió jelenlegi helyzetéről úgy vélekedett, Magyarországnak az áll érdekében, hogy a tagállamok együtt maradjanak, Európa egységes legyen. Remélhetőleg a válság miatt nem mélyül, nem ölt intézményi formát az árok az euróövezet és az azon kívüli államok között, mondta. A bankunió tervével kapcsolatban kijelentette, rövidesen állást kell foglalni a kérdésben, ezért jelenleg intenzív előkészítő munka folyik annak megállapítására, hogy mi a magyar érdek.

Kérdésre válaszolva Martonyi János kitért a szíriai helyzetre is. Az országban háború van, a tüntetések korszakának vége, folyik a fegyverkezés, a katonai konfliktus egyre élesebb; az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem talál megoldást a helyzetre, emlékeztetett.

Európa álláspontja az, hogy növelni kell a szankciókat, fokozni kell a humanitárius segítségnyújtást, és támogatni kell az erőfeszítéseket az ellenzék egységének megteremtésére. Nem lehet más megoldás, mint hogy a szíriai rezsim belátja, ez egy kilátástalan harc, de nehéz megmondani, hogy ez mikor történik meg, hangsúlyozta Martonyi János.

Az azeri katonatiszt átadásának ügyéről szólva a külügyminiszter rámutatott, jelenleg az a legfontosabb, hogy a magyar–örmény kapcsolatok rendeződjenek.

A miniszter megismételte: semmilyen pénzügyi-gazdasági megállapodás nem állt a kiadatás hátterében.

Arról is beszélt, valóban kérte Svájc segítségét a magyar–örmény kapcsolatok rendezéséhez, de nem diplomáciai értelemben vett közvetítésről van szó, nem ezt kérte svájci kollégájától sem. Ugyanakkor megjegyezte: minden segítségnek örülnek az ügyben. Felajánlotta segítségét a magyarországi örmény közösség is, emlékeztetett.

Felidézte, hogy a múlt hétvégi uniós informális tanácsülésen is kérte kollégái segítségét az ügy rendezéséhez. Azt tapasztalta, hogy általában megértik a helyzetet, tudják, hogy érzékeny ügyről van szó, fogalmazott.

Martonyi János azt mondta: amit a miniszterelnök dönt, az a kormány döntése is, ezért a kormányfő és a kormány döntése között lényegében nincs különbség. Így szerinte Ramil Safarov átadásának ügyében sincs sok értelme arról vitatkozni, hogy a kormány vagy a miniszterelnök határozott. Hozzátette: ettől még lehetnek viták a kormányban. Kérdésre válaszolva Martonyi János kijelentette: lojális a kormányfőhöz és a kormányhoz.

Ugyancsak kérdésre a külügyminiszter azt is kifejtette, hogy a külpolitika része a kormány politikájának, a kormány politikáját pedig végső soron a miniszterelnök határozza meg. Nincs olyan európai ország, ahol a kormányfőnek ne lenne a miniszterelnöki hivatalban külpolitikai apparátusa, mutatott rá. Hozzáfűzte: a magyar miniszterelnöknek is mindig megvolt a saját tanácsadói köre.

(MTI, Külügyminisztérium)