Magyar desszertek a diplomácia szolgálatában címmel nyílt kiállítás a Kulturális Örökség Napjai programsorozat alkalmából péntek este a Külügyminisztérium főépületében; a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal együttműködésben rendezett kamaratárlat a híres magyar sütemények történetét és diplomáciában betöltött szerepüket tárja fel.
A Kulturális Örökség Napjai 2012 programsorozat nyitányaként Martonyi János külügyminiszter cukrászati és protokollversenyeken kiemelkedő eredményeket elért diákoknak és felkészítő tanáraiknak mutatta be a Külügyminisztérium épületét és az itt található művészeti alkotásokat Az idegenvezetést követően a diákok megtekintették a Magyar desszertek a diplomácia szolgálatában című kiállítást is.
A diplomatákról azt tartja a közvélekedés, hogy sokat esznek és isznak, a munkaebédek során azonban problémát jelenthet, hogy teli szájjal nehéz tárgyalni. Az étkezés általában mégiscsak segít,és a végén a desszertet általában már nyugodtan fogyasztjuk – mondta el a kiállítást megnyitó Martonyi János.
"Nagyon fontos a magyar bor, erről sokat is beszélünk, míg a desszertekről méltatlanul keveset, pedig ez is művészet; a gasztronómia, a magyar kultúra igen fontos része" - szólt a hazai édességek jelentőségéről a külügyminiszter.
A Saly Noémi muzeológus által összeállított kiállítás kétnyelvű tablói felfedik olyan híres magyar vagy hungarikumnak gondolt sütemények történetét, mint a zserbó, a kugler (minyon), a Dobos-torta, a Gundel-palacsinta vagy a rétes.
A tárlat számos félreértést is eloszlat: kiderül például, hogy a somlói galuska nem a szőlőhegyről, hanem megalkotója, Gollerits Károly szülőföldjéről, a Fót melletti Somlyó dombról kapta a nevét, míg a Rákóczi-túrós nem a fejedelem, hanem kitalálója, Rákóczi János cukrász nevét viseli.
Indiánert először Pálffy Ferdinánd gróf készíttetett a 19. század közepén egy indián artista tiszteletére, az első Rigó Jancsi szeletekkel pedig készítőik a Chimay herceg feleségének fejét elcsavaró, hasonló nevű híres cigányprímás népszerűségét kívánták meglovagolni az előző századfordulón.
Mint a minisztérium munkatársai az MTI-nek elmondták, a kamaratárlatot a kulturális örökség napjai alatt, a hétvégén bárki megtekintheti, majd a Külügyminisztérium vendégei még két hétig találkozhatnak az anyaggal, amely a tervek szerint később számos magyar külképviseleten is látható lesz
(kormany.hu)
