2011. október 14-15-én Budapesten rendezték meg a kétoldalú kapcsolatok hagyományos intézményének számító Magyar-Német Fórum 21. közgyűlését.
A berlini Európa-politikai Intézet, a Magyar-Német Ipari és Kereskedelmi Kamara és az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa által szervezett, 1991 óta működő, civil kezdeményezésű fórum idei fő témája a kisebbségek társadalmi integrációja Magyarországon és Németországban volt. Emellett a kétnapos nemzetközi tanácskozáson a bevándorlás trendjei, a migráció gazdasági szempontjai és az identitások kérdése is téma volt.
A rendezvényt Martonyi János külügyminiszter, valamint német részről Werner Hoyer külügyi államminiszter nyitotta meg.
Martonyi János beszédében kifejtette, nem lehet figyelmen kívül hagyni a közös politikák megerősítésének fontosságát, hiszen Európa csak ezek segítségével lehet eredményes és sikeres.
Martonyi János a nehéz helyzetben lévő, marginalizált csoportok befogadásának jelentőségét is hangsúlyozta, hiszen ezt szolgálja az első félévi magyar soros EU-elnökség alatt elindított európai roma keretstratégia, a Duna-stratégia, amely nyolc uniós tagállamot és hat EU-n kívüli országot fog össze, továbbá az EU bővítésének folytatása egyaránt.
A magyar külügyminiszter az Európai Bizottság által 2011. október 12-én nyilvánosságra hozott éves bővítési csomagja kapcsán, amely a tagjelölti státusz megadását javasolta Szerbiának, elmondta, a magyar-szerb kapcsolatok „rendkívül jól” alakultak az elmúlt években, és ehhez képest meglepetést jelentett a szerb restitúciós törvény elfogadása. Martonyi János kijelentette, bízik a helyzet megoldásában, és ha megvan „a megfelelő politikai akarat szerb részről”, akkor meg is találják.
Martonyi János kiemelte, hogy az euró és az EU jövője lényegében fedik egymást, és ami az euróval történik, az meghatározó hatással bír az egész unióra. Magyarország nem tagja ugyan az euróövezetnek, de az ország jövőjét is meghatározza az európai fizetőeszköz sorsa, hiszen exportunk nagy része az euróövezetbe irányul, és kötelezettséget vállalt arra, hogy csatlakozik az övezethez – mondta. Hozzátette: ezért Magyarország érdeke is, hogy az eurózóna túljusson a válságon.
A tárcavezető szerint folyamatosságot hoz az EU életébe, hogy a magyar elnökség jelszava az erős Európa volt, a jelenlegi lengyel elnökségé pedig a több Európa, holott egyik ország sem tagja az eurózónának – emlékeztetett.
Martonyi János kitért arra is, hogy bár a közösségi módszer alkalmazása lenne az ideális, bizonyos helyzetekben a kormányközi út gyorsabb, hatékonyabb. „Ez realitás, amelyet el kell ismerni” – jelentette ki, hozzáfűzve, néha csak így lehet előrelépni.
Közép-Európa és Németország kapcsolatáról Martonyi János úgy vélekedett, hogy Németország a legnépesebb, gazdaságilag legerősebb, a legnagyobb politikai súllyal rendelkező uniós tagállam, amelynek energiáját megsokszorozhatja a „közép-európai háttér”.
Az európai diskurzusról szólva Martonyi János hangsúlyozta: szívesen konzultálunk a hazánkban, térségünkben, Európában zajló aktuális folyamatokról, partnereink véleményét meghallgatjuk. Azonban ha alapértékeinket vonják kétségbe – bárhonnan is jöjjön ilyen bírálat – azt udvariasan, de határozottan visszautasítjuk.
Werner Hoyer német külügyi államminiszter szerint az Európai Unió több, mint fizetőeszközök uniója, és azt kell célul kitűzni, hogy megerősödve kerüljön ki a gazdasági válságból. Az államminiszter kifejtette, korábban a tagállamok úgy döntöttek, hogy a gazdasági unió a politikai unió előfutára legyen, és most el kell dönteni, hogyan valósítsák ezt meg. Németország mindenképpen „több Európát”, vagyis szorosabb integrációt akar – jelentette ki. Mint mondta, az EU 27 tagállam uniója, ezt a keretet meg kell őrizni, és lehetővé kell tenni, hogy mind a 27 ország részt vegyen az Európai Unió továbbépítésében.
Az Európai Bizottság bővítési csomagjáról szólva a német államminiszter hangsúlyozta: nem engednek a csatlakozási kritériumokból, csak olyan ország válhat az Unió tagjává, amely a jogállamiság és a demokratikusság szempontjából is érettnek bizonyul.
A német politikus kifejtette, hogy Magyarország és Németország szoros partnerek az EU-ban és a NATO-ban, egyúttal üdvözölte az első félévi soros magyar EU-elnökség sikereit, közülük a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását emelte ki. Ez egyértelműen a magyar diplomácia sikere – tette hozzá.
(kormany.hu)
