Diplomáciára minden körülmények között, feltétlenül szükség van, akárcsak a külképviseleti hálózatra, hiszen annak munkáját semmi más nem pótolja – hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter a magyar nagyköveti értekezleten 2012. augusztus 22-én.

A tárcavezető kifejtette, a külképviseletek a kormányt érő támadások kivédésben, elhárításában nagyon komoly szerepet játszottak. Különösen jól teljesítettek a diplomaták Bécsben, Berlinben, Londonban, Párizsban, Washingtonban és a szomszédos országokban - közölte, hozzáfűzve: az ázsiai külképviseletek pedig a keleti nyitásban játszottak nagy szerepet. Voltak olyan helyzetek, ahol "nagyon helyt kellett állni", így tett például Marton Béla líbiai nagykövet is - emlékeztetett. A magyar diplomácia vezetője úgy vélte, jelenleg hasonló a helyzet Szíriában, "nem hősködésből, hanem azért vagyunk ott, mert szükség van ránk", és amíg a külképviselet el tudja végezni a munkáját, maradnak a diplomaták.

A miniszter a külképviseletek fontos feladatai között említette a honosítási kérelmek feldolgozását, emlékeztetve, hogy mintegy 140 ezer kérelmet fogadtak be az elmúlt időszakban. Mint mondta, a kedvezményes honosítási lehetőség bevezetése nagy hatást gyakorolt a világ különböző részein élő magyarokra, rendkívüli mértékben növelte a magyartudatosságot. Kiderült, hogy az összmagyarság óriási erő, potenciál - mutatott rá.

Martonyi János (fotó: Botár Gergely)

Arról is beszélt, hogy a válság feltehetően még jó ideig eltart, és végérvényessé tette, hogy globális rendszerben élünk, ahol óriási a kölcsönös függés. Bár a külső körülmények ezért nem mindig ideálisak és befolyásolhatók, a politikai felelősség mégis az adott állam kormányaira csapódik le - mondta. Kifejtette: a választópolgárok a saját életük alakulását nézik, amikor voksolnak, nem a külső tényezők alapján döntenek.

A válságot illetően Martonyi János úgy látja, az arra adott első válasz helyesnek tűnt: a kereslet ösztönzése mellett döntöttek az országok, és nem a másik rovására akarták megoldani a problémát, nem alakult ki protekcionista hullám. De nem készült fel Európa arra, hogy ez a keresletösztönzés adósságemelkedéssel jár, ráadásul a helyzetet egy specifikus európai probléma is súlyosbítja: alapvető eltérések vannak a gazdaságok versenyképessége között - mondta, hozzátéve: így előállt egy fenntarthatatlan helyzet: az államok által fizetendő hozamok nagyon eltérően alakulnak, és ezek eredményes közelítése nélkül nem lehetséges a megoldás.

Martonyi János (fotó: Botár Gergely)

Martonyi János arról is beszélt, hogy sikeres szomszédságpolitikára van szükség. Az elmúlt két év eredményes volt, és ha vannak is viták a szomszédos országokkal, ezeket kiegyensúlyozzák, sőt, meg is haladják a közös érdekek - fogalmazott. Megjegyezte: a magyar-román kapcsolatok nagyon jók voltak az elmúlt két évben, "a másik félnek" kell eldöntenie, hogy folytatni akarja-e ezt a tendenciát. Ha meg akarja tartani az eddigi barátságot, akkor ezt Magyarország viszonozza - közölte.

Az arab tavasz eseményeivel kapcsolatban azt emelte ki, hogy rendkívüli lehetőségei vannak a térségben a magyar külgazdaságnak, ráadásul az országokat érdeklik a magyar átalakítási tapasztalatok. Főként az oktatás révén megvannak a hagyományos kapcsolatok ezekkel az országokkal - emlékeztetett. Megjegyezte: átfogó ösztöndíjprogramot akarnak kidolgozni fejlődő országoknak, mivel az oktatás az egyik legversenyképesebb magyar exportcikk.

Szurin Picuvan (fotó: Botár Gergely)

Szurin Picuvan, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) főtitkára az értekezleten arról beszélt, hogy szervezete kaput jelenthet a kapcsolatépítésben, a gazdasági együttműködésben Ázsiával, így hatalmas lehetőségek rejlenek az Európa és az ASEAN közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésében.

Felhívta a figyelmet arra, hogy amíg az Egyesült Államok és az európai országok igyekeznek talpra állni a válságból, a délkelet-ázsiai térség gazdasága nő. Megjegyezte: a világ országai kölcsönösen függnek egymástól, így ha az EU bajban van, az senkinek sem jó. Folyamatos párbeszédre van szükség, hogy kihasználják az együttműködésben rejlő óriási lehetőségeket, és növeljék a kereskedelmet az ASEAN és Közép-Európa, illetve Magyarország között - vélekedett.

(MTI, Külügyminisztérium)