Sokszínűséget, innovációs képességet, természetes erőforrásokat és a gazdasági növekedés lehetőségét importálhatja az Európai Unió, ha exportálja belső stabilitását és a tagállamok közös értékeit – mondta Martonyi János Berlinben 2012. november 23-án.
A külügyminiszter a berlini magyar nagykövetségen rendezett délkelet-európai külügyminiszteri konferencián kifejtette: az EU bővítése "kétirányú utca", vagyis nemcsak a csatlakozó államok nyernek vele, hanem az egész közösség.
Hangsúlyozta: az EU rendkívül sikeres vállalkozás, ezt mutatja például, hogy "itt a legjobb az életminőség az egész világon" és országok sora kíván csatlakozni. Az EU "a demokrácia, a piacgazdaság és a társadalmi kohézió valószínűleg legjobb szintézise" – mondta.
A nagykövetség a német külügyminisztériummal és a washingtoni székhelyű Aspen Intézet németországi fiókintézetével közösen szervezett konferenciát, amelyen a házigazda Németország és Magyarország mellett külügyminiszteri szinten képviseltette magát Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Macedónia és Montenegró is. Szerbiát és Törökországot magas rangú külügyi tisztségviselők képviselték.
A tanácskozáson Guido Westerwelle, a német diplomácia vezetője a nyugat-balkáni térség helyzetének alakulását elemezve hangsúlyozta: ha lehetséges volt Németország újraegyesítése, akkor a béke is lehetséges a Balkánon.
Az EU története nem a befejezés felé közelít, hanem még csak az első fejezeteknél tart és a Balkán integrációjával folytatódhat – tette hozzá. Kiemelte: a régióban az EU-csatlakozás perspektívája a legfontosabb ösztönző erő, amely a reformok és az országok közti együttműködés irányába hat. Az EU elvárásai pedig egybevágnak a térség lakosságának elvárásaival, köztük a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítása iránti igénnyel.
A német külügyminiszter hangsúlyozta: a régió jövője az EU-ban van, és a csatlakozás nemcsak a térségbeli államoknak hasznos, hanem a huszonhetek elemi érdeke is. India lakossága például hamarosan háromszor akkora lesz, mint az egész EU lakossága, ami önmagában is jól mutatja a bővítési folyamat jelentőségét – mondta Guido Westerwelle.
Ezzel kapcsolatban Martonyi János kiemelte: a bővítés kérdését érdemes a rendkívüli sebességgel változó geopolitikai és világgazdasági viszonyok tükrében is értelmezni, hiszen így látható, hogy a bővítés révén ellensúlyozni lehet Európa globális jelentőségének relatív csökkenését.
A "Merre tart a Nyugat-Balkán?" című beszélgetésen Philip Reeker, az amerikai külügyminisztérium délkelet-európai régióért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok éppen a jórészt a balkáni térség problémáira visszavezethető okok miatt kitört első világháború idején kapcsolódott be az európai folyamatokba. Csaknem egy évszázaddal később azt látni, hogy az egykori háborús tűzfészek olyan térséggé alakult, amelynek valamennyi állama demokrácia. Ugyanakkor a legfontosabb feladat továbbra is a megbékélés. Ennek során "félre kell tenni a sokszor irracionális félelmeket", és tudomásul kell venni, hogy a kompromisszum "nem szitokszó" – mondta Reeker.
Vesna Pusic, a 2013 közepén minden bizonnyal EU-taggá váló Horvátország külügyminisztere egyebek mellett kiemelte, hogy nem szabad túl sokat várni a csatlakozásra vonatkozó belpolitikai konszenzus kialakításával. Horvátországban 14 évig tartott, mire a pártok egyetértésre jutottak az uniós integrációról, ilyen sok ideig pedig nem szabad halogatni – tanácsolta Pusic térségbeli kollegáinak.
Zoran Vujic szerb külügyminiszter-helyettes egyebek között megjegyezte: a horvát csatlakozási folyamat így is igen jó példa Szerbia számára, hiszen azt mutatja, hogy egy ország önállóan megoldja a belső problémáit és eléri célját.
Nikola Poposzki macedóniai külügyminiszter kiemelte: az EU nem elsősorban a pénzről szól, hanem egy közösség valamennyi tagja által vallott értékekről és szabályokról, amelyeket mindenkinek be kell tartanai, az EU ezért "a legjobb békeprojekt".
A konferencia nyilvános részének második felében a délkelet-európai térségben rejlő gazdasági lehetőségekről cseréltek eszmét gazdasági szakértők és üzletemberek. A beszélgetésen többen megjegyezték, hogy a következő időszakban a nyugat-balkáni régió gazdasága várhatóan stagnál, és lassan lábal majd ki a válságból. Ugyanakkor egy sor feltétel adott a beruházásokhoz, a vállalati adózás szintje például viszonylag alacsony.
Lőrincze Péter, a TriGranit Fejlesztési Zrt. alelnöke kiemelte: Szerbia azért is ígéretes, mert az Oroszországgal érvényben lévő szabadkereskedelmi megállapodás révén hozzáférést biztosít az orosz piachoz.
(MTI, Külügyminisztérium)
