Szükség esetén bővíthető azok köre, akiket az Európai Unió az ukrajnai válságban játszott szerepük miatt vízumtilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújt - mondta Martonyi János 2014. március 17- én Brüsszelben, miután az EU-országok külügyminiszterei 13 orosz, valamint 8 oroszpárti ukrán személlyel szemben döntöttek ilyen szankciós intézkedésről.

Újságíróknak nyilatkozva a magyar diplomácia irányítója utalt arra, hogy csütörtök-pénteken EU-csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben. Ott - amennyiben a helyzet alakulása azt indokolja - egyfelől bővíthető a szankcióval sújtottak névsora, másfelől meghozható olyan döntés, hogy elhalasztják a következő EU-orosz csúcstalálkozót. Súlyos következményekkel járó gazdasági szankciókról azonban Martonyi szerint addig nem lenne helyes dönteni, amíg az unióban és az egyes tagországokban nem végezték el az azokra várható orosz ellenlépésekkel kapcsolatos hatástanulmányokat.

A most a külügyminiszterek által meghozott döntések a március 6-i EU-csúcson elhatározott, feltételekhez kötött és fokozatokra osztott, háromlépcsős uniós válaszlépés-sorozat második lépcsőjének felelnek meg. Az első lépcső az volt, amikor az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői felfüggesztették a vízumügyi, valamint az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat Oroszországgal, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy fel kell függeszteni a G8 országcsoport következő, júniusban Szocsiba tervezett csúcstalálkozójának előkészületeit.

A március 6-i döntés értelmében az ukrajnai feszültség napokon belüli enyhülésének elmaradása esetén lép életbe a második lépcső. Ez kezdődött meg most, az EU-külügyminiszterek által 21 személyre kimondott szankciókkal, és még mindig a második lépcsős feltételrendszerhez tartozna az, ha csúcsszinten bővítenék a szankció által érintettek névsorát, illetve elhalasztanák a következő EU-orosz csúcsot.

A március 6-án kilátásba helyezett harmadik lépcső messzemenő gazdasági következményekkel járó intézkedéseket jelentene abban az esetben, ha az orosz fél tovább élezi a feszültséget.

Martonyi János hangsúlyozta: ilyen lépés megtétele előtt feltétlenül szükség van arra, hogy felmérjék, a várható orosz ellenlépések milyen hatással járnának egyfelől az EU-ra összességében, másfelől az egyes uniós tagállamokra. Az EU-országok között egy ilyen esetben érvényesülnie kellene a szolidaritás és az azonos teherviselés elvének - tette hozzá.

A magyar külügyminiszter szerint egy ilyen gazdasági konfliktus esetén az egyik legsúlyosabban érintett uniós nemzetgazdaság a magyar lenne, az energiaellátási kérdések miatt.

Martonyi János elmondta, hogy a külügyminiszterek a munkaebéd alatt Günther Oettinger energiaügyi EU-biztossal áttekintették az energiafüggőség csökkentését célzó szükséges tennivalókat. Ezek két fő csoportba sorolhatók: egyfelől több belső átjárhatóságot, összeköttetést kell teremteni az EU-országok energetikai rendszerei között, másfelől gondoskodni kell a külső források növeléséről.

Az MTI azon kérdésére, hogy a népszavazás után a Krím esetleges orosz annektálása vagy pedig a Krímen kívüli, délkelet-ukrajnai területekre történő orosz katonai betörés lenne-e az a tényező, ami kiválthatná az EU részéről a másodikról a harmadik intézkedési lépcsőre történő áttérést, Martonyi János azt válaszolta, hogy ilyen kérdést a csúcsvezetők szintjén dönthetnek el.

(MTI)