A keleti partnerség jövője miatt is fontos, hogy a novemberi vilniusi csúcstalálkozón az Európai Unió aláírja a társulási megállapodást Ukrajnával – mondta a magyar külügyminiszter 2013. május 13-án a 6. Európa–Ukrajna Fórum megnyitóján, Budapesten. A közigazgatási és igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt három évben sok olyan fontos tapasztalatot szerzett, amely hasznos lehet a keleti partnerség országainak.
Martonyi János külügyminiszter szerint ha a megállapodás aláírása elmarad, az olyan „kihagyott lehetőség” lenne, amelynek következményei ma még nem mérhetők fel pontosan. Kiemelte: 2014-ben más fontos események - például az európai parlamenti választások – elterelhetik a figyelmet a keleti partnerségről és az EU-ukrán kapcsolatokról, ezért remélhetőleg azok a tagállamok, amelyeknek még vannak fenntartásaik vagy nem hoztak döntést, az aláírás mellett döntenek ősszel.
A külügyi tárcavezető úgy vélte, az elmúlt időben Ukrajna jelentős erőfeszítéseseket tett a feltételek teljesítésére, és remélhetőleg ez minden tagállamot meggyőz. Felidézte: 2012 decemberében az EU feltételeket határozott meg egyebek mellett a választási kódexről, a reformok megvalósításáról és az igazságszolgáltatásról.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt három évben sok olyan fontos tapasztalatot szerzett, amely hasznos lehet a keleti partnerség országainak (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Fehéroroszország), és kész átadni ezeket az ismereteket. Kiemelte: a magyar kormány egy sor reformot hajtott végre, ami „mennyiségében és mélységében is” példátlan Európában, és hasznos példa lehet más közép- és kelet-európai országok előtt.
A tárcavezető azt mondta: a fórum megrendezésével Magyarország belép a keleti partnerség aktív alakítói, támogatói közé, és mindig számíthatnak rá a demokrácia, a jogállamiság és az integrációval kialakított együttműködés kérdéseiben.
Andrij Olefirov ukrán külügyminiszter-helyettes beszédében hangsúlyozta: Ukrajna külpolitikájának egyik fő célja a közeledés Európához, hiszen történelmi és kulturális gyökerei ide kötik. Ennek érdekében az elmúlt időben komoly reformokat, modernizációs programot hajtottak végre – közölte.
Úgy látja, a problémák, amelyekkel szembe kell nézniük, nem újak: ilyen a pénzügyi stabilitás és a kereskedelmi mérleg egyenlegének biztosítása, az energiabiztonság megteremtése. Minden európai tagállam tapasztalata hasznos lehet abban, hogy a kihívásoknak hatékonyan feleljenek meg, ezért a kapcsolatok megerősítése rendkívül fontos - vélekedett.
Suzana Grubjesic európai integrációért felelős szerb miniszterelnök-helyettes szerint az EU egyik legsikeresebb programja a bővítés, folyamatosan segíti a csatlakozásra váró országok átalakulását.
Kiemelte: a jó gyakorlatok megosztása az országok között segítheti a közeledést az EU-hoz, és ezek a tapasztalatok a keleti partnerség országainak is fontosak lehetnek. Szerbia is kész az eszmecserére egyebek mellett a vízumliberalizációról, a reformokról, hiszen ezt is jelenti az európai szolidaritás - mondta.
A 6. Európa-Ukrajna Fórum, amelyet a lengyel Keleti Tanulmányok Intézete Alapítvány és a Külügyminisztérium szervez, alkalmat ad arra, hogy ukrán politikusok, parlamenti képviselők, szakértők tájékoztassák külföldi partnereiket országuk helyzetéről, valamint az EU és Ukrajna kapcsolatainak szorosabbra fűzésére tett intézkedésekről.
(MTI, Külügyminisztérium)