Az európai szomszédságpolitika fontosságát hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter a pozsonyi GLOBSEC biztonságpolitikai konferencia után. Mint mondta, erre mutat rá az észak-afrikai eseménysorozat is.

„A szomszédságpolitika rendkívül fontos ügy, az ugyanis az európai uniós biztonságpolitika legfontosabb eleme” – jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter Pozsonyban, miután részt vett a GLOBSEC biztonságpolitikai konferencia egyik beszélgetésén. A miniszter hozzátette, hogy amennyiben az Európai Unió komoly globális szereplő akar lenni, és gazdasági hatalmához politikai szerepet is akar szerezni, akkor először a szomszédságában kell bebizonyítania, hogy közvetíteni tudja az értékeit, hogy befolyásolni tudja az eseményeket – adott esetben talán még előre is tudja jelezni azokat –, és amikor ezek bekövetkeznek, akkor hasznos fontos szerepet tud játszani.

Hazánk külügyminisztere szerint az EU déli szomszédságában zajló észak-afrikai események „pontosan azt bizonyítják, hogy nem elég követni a dolgokat, időben vagy kevésbé időben reagálni a történésekre, hanem meg kell próbálni előre látni őket, előre cselekedni”. Martonyi János leszögezte: az EU keleti és déli szomszédságpolitikája egymást erősíti.

Ez utóbbival összefüggésben beszélt az eredetileg Magyarországra tervezett EU-Keleti Partnerség csúcskonferencia 2011. második félévre, a lengyel EU-elnökség idejére történő elhalasztásáról. „Szeretném még egyszer jelezni, hogy minden másfajta híreszteléssel szemben ez egy magyar–lengyel megállapodás volt. A magyar és a lengyel miniszterelnök állapodott meg abban, hogy a technikai nehézségekre való tekintettel néhány hónappal elhalasztjuk ezt” – jelentette ki Martonyi János, hozzátéve, hogy a magyar–lengyel együttműködés magas színvonala tette lehetővé, hogy ilyen könnyű legyen az erről való megállapodás.

Arra a kérdésre válaszul, hogy nem veszélyeztetik-e az észak-afrikai események az EU, illetve a schengeni övezet további bővítését, Martonyi János elmondta, hogy ha van összefüggés a mediterrán események, valamint a horvát csatlakozás és, mondjuk, a Schengenhez való román–bolgár csatlakozás között, akkor az az, hogy még befogadóbbaknak kell lennie a közösségnek, fel kell gyorsítanunk ezeket a folyamatokat. „A politikai üzenet nem csak Horvátországnak szól, hanem minden további tagjelölt országnak is” – tette hozzá Martonyi János. A magyar állásponttal összefüggésben leszögezte, hazánk mindig támogatta a bővítési folyamatokat, természetes érdekei is ezt kívánják.”

(kormany.hu)