Helyénvalónak nevezte Martonyi János azt, hogy az EU-országok külügyminiszterei – Ukrajnáról kiadott 2014. február 10-i állásfoglalásukban – kompromisszumos megfogalmazásban ugyan, de utaltak az ország európai perspektíváira is.
"Szerintem az európai perspektíva Ukrajna esetében evidencia, amit ha nem mondunk ki, voltaképpen ezzel keltünk figyelmet" – mondta a magyar külügyminiszter újságíróknak az EU-tanácskozás után. Elismerte, hogy európai perspektíva alatt nem egyszer eltérő dolgokat értenek. Ugyanakkor a maga részéről úgy definiálta e fogalmat, hogy emlékeztetett az Unió alapszerződésére, amely kimondja, a feltételeknek eleget tevő európai országok kérhetik felvételüket a tagok közé.
A hétfői brüsszeli EU-külügyminiszteri állásfoglalás annyiban utalt burkoltan Ukrajna európai perspektívájára, hogy megállapította: a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményt is tartalmazó társulási megállapodás – amelyet már kidolgoztak, de nem írtak alá – "nem képezi az EU–Ukrajna együttműködés végcélját".
Martonyi azzal indokolta a kompromisszumos megfogalmazást, hogy az uniós országok között nincs teljes egyetértés abban, szabad-e megígérni a keleti partnerségben részt vevő országoknak a majdani tagság esélyét.
Az állásfoglalásban az EU az ukrán társulási megállapodással kapcsolatban ezúttal is megerősítette, hogy a maga részéről kész azt aláírni, amint arra Ukrajna is kész lesz.
A külügyminiszterek felszólították az Ukrajnában egymással szemben álló feleket, hogy párbeszéd útján keressenek olyan demokratikus megoldást, amely kielégíti az ukrán nép törekvéseit. Egyúttal felszólították Ukrajnát, hogy vegyen igénybe nemzetközi válságmegoldó mechanizmusokat.
"Egy új, befogadó jellegű kormány, a nagyobb mértékű hatalmi egyensúlyt visszaállító alkotmányreform, valamint a szabad és tisztességes elnökválasztásra való felkészülés hozzájárulna ahhoz, hogy visszaterelje Ukrajnát a reformok fenntartható útjára. Az EU kész szakértői segítséget nyújtani minden hasznosnak ítélt területen, és arra is bátorítja Ukrajnát, hogy vegye igénybe olyan nemzetközi szervezetek szakértelmét, mint az Európa Tanács, az EBESZ és az ENSZ" – olvasható a 28 uniós ország külügyminiszterének közös állásfoglalásában.
Az EU üdvözölte, hogy az ukrán törvényhozás január 28-án visszavonta azokat a törvényeket, amelyek méltánytalanul korlátozták az alapvető szabadságjogok gyakorlását. Ugyanakkor – fogalmaztak a közös uniós álláspont megszövegezői – mély aggodalommal figyelik a folytatódó politikai válságot. A külügyminiszterek "riasztónak" minősítették az emberi jogi helyzetet, és külön kitértek az erőszakcselekményekre, az eltűnési esetekre, kínzásokra és megfélemlítési akciókra. Elítélték a halállal, illetve sérülésekkel járt eseteket.
"A(z uniós külügyi) tanács minden szereplőt felszólít az erőszaktól való tartózkodásra és arra, hogy határolódjon el a radikális cselekményektől" – olvasható a brüsszeli állásfoglalásban.
A külügyminiszterek szerint az Unió kész arra, hogy a nemzetközi közösséggel és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel együtt erőfeszítéseket tegyen Ukrajna megsegítésére "jól meghatározott feltételek mellett, azzal a céllal, hogy fenntartható kiutat találjanak a nehéz gazdasági helyzetből". Ez a kitétel egyértelműen mutatja, hogy a korábban meglebegtetett nyugati segélycsomag tartalma konkrétan még nem körvonalazódott, az viszont már most világos, hogy "biankó csekket" nem kaphatnak az ukránok, és csak célravezető reformlépésekhez kapcsolódhat támogatás.
Martonyi János ezzel kapcsolatban közölte: az EU által szorgalmazott pénzügyi csomag nagyrészt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) származó pénzt jelentene.
A külügyminiszterek állásfoglalása nem szólt az ukrán vezetés erőszakcselekményekért felelős tagjai ellen foganatosítandó szankciókról – uniós beutazási tilalomról, számlabefagyasztásról –, noha ennek a gondolata a brüsszeli tanácskozás előtt több ország részéről felmerült. Martonyi János elmondta: a miniszterek arra jutottak, hogy erre most nincs szükség. Felhívta azonban a figyelmet az állásfoglalás azon kitételére, miszerint az Unió "kész arra, hogy gyorsan reagáljon, ha a helyszínen romlás következne be".
A magyar külügyminiszter beszámolt arról is, hogy külön megbeszélést tartott Brüsszelben a "Moldova barátai" elnevezésű, 17 államot tömörítő országcsoport. Ezen az ülésen Martonyi János – mint elmondta – közös érdeknek nevezte a "független, többnemzetiségű, többnyelvű Moldovát, erős államisággal, helyreállított területi integritással".
(MTI/Külügyminisztérium)
