Martonyi János külügyminiszter szerint a következő években, évtizedekben az Európai Unió és az euróövezet is fennmarad, de az uniós tagállamok útelágazáshoz értek, ahol eldől, sikerül-e megtartani az EU integritását, egységét.
A tárcavezető a Magyar Külügyi Intézetben az Európa jövőjéről szervezett nemzetközi konferencián kedden azt mondta, a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy az EU integritásának megtartása-e a céljuk, vagy más irányba indulnak el, és széttöredezetté válik az unió. Magyarország álláspontjáról kijelentette: "több Európát akarunk, de nem akarunk több mint egy Európát".
A kétsebességes Európa már évek óta valóság, a schengeni és az euróövezet megjelenése óta létezik - mutatott rá. Kiemelte, a tagállamok esetenként eltérő sebessége az integrációban nem gond, mert alapvetően minden tagállam egy irányba megy, legfeljebb más tempóban.
Úgy fogalmazott, a közös európai fizetőeszköz nem tűnik el, csak az a kérdés, hány ország tartozik az euróövezethez, hiszen ez változó csoport. A jelenleg az euróövezethez tartozó 17 ország és az azon kívüli tíz állam különállása a legnyilvánvalóbb különbség, de például a versenyképesség tekintetében sem egységesek a tagállamok - mondta.
A tárcavezető hangsúlyozta, az unióban napjainkban a legfontosabb az azonnali kihívások kezelése. A jövőről is kell beszélni, de jelenleg ennél sürgetőbb feladatok vannak.
Martonyi János úgy látja, a problémák megoldásánál egyelőre a meglévő eszközökre kell összpontosítani, a szerződések alapján már most is sok lehetőség van a cselekvésre. A megoldás keresésénél pedig tiszteletben kell tartani a tagállamok nemzeti identitását és az egyenlőségüket. Ha ezeket az alapelveket nem tisztelik, a polgárok Európába vetett bizalma csökkenhet - közölte.
Hozzáfűzte, természetesen a jövőre is gondolni kell, ezzel kapcsolatban a sokszor idealista elképzeléseket a politikai realitással kell ötvözni.
A külügyminiszter megjegyezte, a jelenlegi válság ellenére az életminőség szempontjából Európa még mindig messze a legjobb hely a világon.
(MTI)
