Magyarország nem lát okot arra, hogy az észak-koszovói helyzet miatt ellenezze Szerbia európai uniós tagjelöltségét, támogatását a szerb rehabilitációs törvény elfogadásától teszi függővé – közölte Martonyi János külügyminiszter a Külügyek Tanácsának ülését követően 2011. december 1-jén.
A magyar diplomácia vezetője a brüsszeli tanácskozás után a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: az észak-koszovói feszült helyzet ugyan aggasztó, de megítélése szerint ez még nem ok arra, hogy ellenezzék Szerbia tagjelölti státuszának megadását. Martonyi ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdését a Bizottság már a szerb-koszovói viszony tárgyalásos úton történő rendezéséhez kötné.
A magyar miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a szerb parlament december 5-én szavaz a rehabilitációs törvényről, a szerb EU-tagjelöltség magyar támogatása ennek a megszavazásától függ. Ez a törvény rendezné ugyanis a szeptemberben elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényből fakadó problémát, és várakozásaink szerint a jogszabálynak a kollektív bűnösség elvén alapuló rendelkezéseit kiiktatva, összhangba hozza azt az európai normákkal.
Szigorítja az EU az Irán elleni szankciókat
A Tanács ülésén az uniós országok külügyminiszterei döntöttek a büntető intézkedésekkel sújtott iráni személyek körének szélesítéséről, valamint a pénzügyi rendszer, illetve az energetikai szektor elleni szankciók bővítésének lehetőségéről is.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentése szerint katonai jellegű az iráni nukleáris program. Az EU emiatt már korábban életbe léptetett korlátozó intézkedéseket, melyek részben természetes személyeket sújtanak vízumtilalommal, illetve vagyonzárlattal, valamint jogi személyekkel – iráni vállalatokkal, intézményekkel – szemben rendelik el az Európában található javaik befagyasztását. Most további 180 természetes, illetve jogi személlyel bővítették ki a tilalmi listát.
A tanácskozás után kiadott közlemény értelmében a miniszterek szükségesnek tartják annak megvizsgálását is, hogy miként lehet nemzetközileg elszigetelni az iráni pénzügyi intézményeket, illetve milyen szankciókat lehet érvényesíteni az iráni szállítási-közlekedési szektorral, az energiaszektorral, valamint az ország legnagyobb létszámú iráni fegyveres erejével, az Iráni Forradalmi Gárdával szemben.
Az ülésen felmerült az is, hogy félő, hogy a perzsa állam energiaszektorát sújtó esetleges büntető intézkedések visszaüthetnek egyes EU-tagállamok – elsősorban a pénzügyileg már így is súlyos helyzetbe került Görögország – gazdaságára.
Martonyi János az ülést követően újságíróknak elmondta, hogy a megbeszélésen határozottan elítélték a teheráni brit nagykövetség elleni támadást. A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország megkülönböztetett figyelemmel kíséri a fejleményeket, de teheráni nagykövetét egyelőre nem rendeli haza, mivel a kis létszámú képviselet működésében ez problémákat okozna.
Szíria: még szigorúbb szankciók
A Tanács a szíriai ellenzéket sújtó véres hatósági megtorlás folytatódása miatt tovább szigorította a Szíria elleni szankciókat is. Ezentúl az unióban tilos szíriai államkötvényt vásárolni, a szíriai olaj- és gázszektor számára pedig nem szabad felszerelést szállítani. A szíriai bankok nem létesíthetnek az EU-ban újabb fiókintézményeket, az uniós országok bankjai pedig nem hozhatnak létre újabb közös vállalatokat szíriai bankokkal.
Azoknak a szíriai személyeknek a listáját, akik nem kaphatnak beutazási engedélyt az unióba, 12 fővel bővítették, a vagyonbefagyasztással sújtott jogi személyek – nagyrészt szíriai vállalatok – száma további 11-gyel növekszik. Az uniós külügyminiszterek üdvözölték az Arab Liga azon erőfeszítéseit, amelyek a szíriai elnyomás beszüntetésére irányulnak.
(MTI, eu.kormany.hu)
