Magyarországnak világosan ki kell jelölnie az EU centrumába vezető utat – jelentette ki Martonyi János a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének tisztújító közgyűlésén 2011. november 22-én Budapesten. A külügyminiszter „Mi lesz veled Európa, hogyan tovább Magyarország az EU-ban?” címmel tartott előadást.
A jelenlegi válságnak nem az Európai Unió fennmaradása a tétje, hanem az, hogy az európai közösség egységes intézmény- és normarendszerrel rendelkező integráció marad-e vagy pedig több részre bomlik – mutatott rá beszédében a magyar diplomácia vezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy a két vagy több sebességű Európa már most is létezik – elég az eurózónához való csatlakozás folyamatára gondolni –, az a kérdés, hogy a szerkezet egységes marad-e.
„Mi azt mondjuk: egy Európa” – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint meg kell őrizni a szolidaritás szellemét, tovább kell fejleszteni az egységes belső piacot és szabadabbá kell tenni a szolgáltatások szabad áramlását. Martonyi hozzátette, hogy fenn kell tartani az intézmények egyensúlyát, azt a közösségi módszert, amely biztosítja, hogy nagyok és kicsik egyaránt részt vehessenek a döntéshozatalban.
A magyar diplomácia irányítója arról is beszélt, hogy az EU tagállamainak különböző csoportokra történő felosztása „mesterséges, részben alaptalan és ideiglenes”. Totális tévedésnek nevezte például az úgynevezett mag vagy törzs Európához tartozó régi, valamint az új tagállamok szembeállítását azon az alapon, hogy az utóbbiak felelősek a jelenlegi nehézségekért, a bővítés nélkül ezek nem jöttek volna létre. Azt a felosztást is hamisnak ítélte, amely az északi és déli országokat különíti el, szembeállítva a „hangya és tücsök országokat”, a szorgalmas, takarékos, versenyképes északi államokat a déliekkel, ahol az emberek kevesebbet dolgoznak és hamarabb mennek nyugdíjba.
Európa megerősödhet
A miniszter aláhúzta, nem hisz az eurózóna, az EU és a nyugati világ összeomlásáról szóló katasztrófajóslatokban. „A véleményem az, hogy az eurózóna, minden nehézség ellenére meg fog maradni, nem fog szétesni” – fogalmazott Martonyi János. Szerinte inkább arra van esély, hogy az euróövezet és az Európai Unió a jelenlegi válság leküzdése után megerősödik.
A mostani válságról szólva a miniszter megjegyezte, míg korábban csak egyes országok ellen indultak támadások, most az eurózóna egészét fenyegetik. Szerinte a megfelelő válasz az, ha a tagállamok együtt maradnak és egységesen oldják meg problémáikat.
A külügyminiszter az unió jövőjére vonatkozó kérdés kapcsán úgy vélekedett, hogy a tűzoltás jelenlegi szakasza után a falakat meg kell erősíteni, és esetleg az alapok megtartásával „bizonyos átépítés szükségessé válhat”.
A magyar külpolitika súlypontjai
A magyar Európa-politikáról beszélve Martonyi János kiemelte, hogy Magyarországnak az európai integrációban a centrumhoz kell tartoznia, és világosan ki kell jelölnie az oda vezető utat. Ez az irány, a perifériáról való elkerülés a mindenkori magyar érdek – húzta alá.
A külügyminiszter arra is kitért előadásában, hogy a magyar külpolitikai stratégia két kiemelt súlypontja a térségi politika, amely a közép-európai- és szomszédságpolitikát jelenti, valamint a globális nyitás, ez pedig az egész világ felé történő nyitást foglalja magában, nemcsak Ázsiára, hanem például Latin-Amerikára és Afrikára vonatkozóan is. Azt mondta, Magyarország helyzetét döntően befolyásolja, hogy mi történik az eurózónában és az EU-ban, így az említett két súlypont „elválaszthatatlan az európai integráció fejleményeitől”.
(MTI, eu.kormany.hu)
