Martonyi János szerint Magyarországnak is érdeke, hogy megoldódjanak az eurózóna problémái, de ha ehhez szerződésmódosításra van szükség, az ország azt csak feltételekkel támogatná. Erről a külügyminiszter az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának 2012. október 2-i ülésén beszélt.

A tárcavezető a feltételek között említette, hogy tiszteletben kell tartani az átruházott hatáskörök elvét, vagyis azt, hogy minden olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháztak át az Európai Unióra, a tagállamoknál marad. Fontos a tagállamok egyenlősége is, ki kell zárni a kettős mércét, mutatott rá.

Kiemelte, hogy meg kell őrizni az egységes piacot, amely az integráció egyik legfontosabb vívmánya, továbbá nagy hangsúlyt kell helyezni az uniós döntéshozatal legitimációjára.

További lényeges feltételnek nevezte a miniszter a nemzeti identitás tiszteletben tartását és a szubszidiaritás elvét, hogy csak olyan esetekben döntsenek uniós szinten, amikor a jó döntés kizárólag így születhet meg.

Martonyi János arról is beszélt, hogy Európában az utóbbi időben ugyan változott a gazdasági filozófia, és a költségvetési fegyelem és a megszorítások mellett előtérbe került a növekedésösztönzés is, ennek eredményei azonban a legtöbb országban egyelőre váratnak magukra. Azt mondta, az adósságválság is tovább tart, nem csökkennek a versenyképességi különbségek az eurózóna tagjai között, bizonytalan az övezet helyzete és az EU jövőjének alakulása.

A magyar szempontok világosan meghatározhatók: az ország érdeke, hogy Európa erős, egységes és értékalapú legyen, és az értékek sorában különösen fontos a szolidaritás, hangsúlyozta a külügyminiszter.

Az EU egységére nézve kockázatot jelent, hogy ha az euróövezet bajba kerül, olyan sokk éri az uniót, amely az egész integrációt veszélybe sodorhatja, mondta. Véleménye szerint kérdéses továbbá, hogy a tagállamok együtt maradnak-e, megőrzik-e az egységes piacot, az egységes intézményrendszert.

Az elfogadható, hogy az eurózónában szükség van bizonyos intézkedésekre a gondok megoldásához, de bármilyen új mechanizmust dolgoznak is ki, annak nem szabad növelnie az övezet tagjai és azon kívüliek közötti távolságot, és mindig lehetőséget kell adnia a csatlakozásra, hangoztatta.

A következő többéves (2014–2020) költségvetési kerettel és az abban foglalt kohéziós támogatások csökkentésével kapcsolatban kijelentette, Magyarországnak elfogadhatatlan a jelenlegi javaslat, és az utolsó pillanatig harcolnia kell álláspontja megvédéséért.

Mile Lajosnak (LMP), a bizottság alelnökének érdeklődésére a tárcavezető közölte, a jelenlegi elképzelés a kohéziós támogatásokról a balti államokat és Magyarországot érintené a leghátrányosabban.

Balczó Zoltán (Jobbik) felvetésére, miszerint úgy tűnhet, éles ellentét van a miniszterelnök és a külügyminiszter kommunikációja között Európa jövőjét illetően, Martonyi János kiemelte, nem Magyarország az egyetlen, ahol a kormánypolitikusoknak "eltérő, vagy részben eltérő a véleményük, de ettől még az alapvető célokban egyetértenek".

Bebes István (Fidesz) érdeklődésére a tárcavezető kiemelte, remélhetőleg Horvátország zökkenőmentesen csatlakozhat az unióhoz a tervezett időpontban, 2013. július 1-jén, Magyarország pedig továbbra is nagy súlyt helyez a bővítésre.

Káli Sándor (MSZP) arról kérdezte a külügyminisztert, elképzelhető-e, hogy "kívülről gerjesztett folyamat Európa megroppanása", Martonyi János elmondta, sok teória létezik arról, hogy kik lehetnek érdekeltek az euró térvesztésében, de a valós gazdasági érdekeket nehéz felismerni.

(MTI)