Közép-Európának nincsenek földrajzi határai, hiszen az elsősorban kulturális és spirituális jelenség, amely immár politikai és gazdasági együttműködésben is megnyilvánul, mondta Martonyi János külügyminiszter a magyar-osztrák külképviselet-vezetői értekezleten Pannonhalmán 2011. augusztus 31-én. Michael Spindelegger, Ausztria alkancellárja, külügyminisztere a tanácskozáson arról beszélt, hogy segíteni, visszafordíthatatlanná kell tenni az arab világ reformjait. A rendezvényen részt vett Franco Frattini olasz külügyminiszter, valamint Pierre Vimont, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkára is.
Martonyi János külügyminiszter Várszegi Asztrik főapát köszöntőjét követően tartott nyitó beszédében kiemelte, hogy először kerül sor együttes nagyköveti értekezletre a teljes magyar és az osztrák külképviselet-vezetői kar részvételével. Szimbolikus a pannonhalmi helyszín is, hiszen „Szent Márton hegyén” felidézzük a jótékonykodás, az egymás iránti szolidaritás máig érvényes üzeneteit. Szintén jelképes, hogy Magyarország és Ausztria, két közép-európai ország közös tanácskozásán annak az Olaszországnak a külügyminisztere a vendég, amely húsz évvel ezelőtt oly sokat tett a közép-európai regionális együttműködés újraindításáért. Hangsúlyozta, hogy Közép-Európának nincsenek földrajzi határai, hanem, mint fogalmazott, az elsősorban történelmi, kulturális, szellemi, spirituális jelenség, amely mára már tényleges politikai és gazdasági együttműködésben is megnyilvánul. Bécs egykoron Közép-Európa központja volt, azonban Ausztria a II. világháború után a perifériára sodródott, s önálló államiságáért is meg kellett küzdenie, idézte fel, hozzáfűzve, hogy Magyarország pedig sokáig azért küzdött, hogy ne Kelet- hanem Közép-Európához sorolják. Az EU-csatlakozás nagyszerű lehetőség volt a gazdasági és kulturális felzárkózásra, a folyamat még nem fejeződött be – mondta.
A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy a közép-európai és európai célok nem térnek el egymástól, szerves a kapcsolat. A magyar EU elnökség idején Szlovákia töltötte be a Visegrádi Együttműködés elnöki tisztét, a mostani lengyel EU elnökség idején pedig Csehország a V4 soros elnöke. Közép-Európának is érdeke – mondta –, hogy az uniós intézmények és politikák erősek és megfelelően finanszírozottak legyenek, az intézmények együttműködése pedig kiegyensúlyozott, mert e nélkül nem lehet tartósan előrevinni az integrációt. „Az EU keleti részének felzárkózása a versenyképesség növelése miatt egész Európának fontos, ehhez markáns kohéziós politikára van szükség” – emelte ki. „Be kell tartani a Lisszaboni Szerződést”, meg kell erősíteni a közösségi módszert. A jelenlegi pénzügyi, gazdasági válságban létrehozott, kormányközi rendkívüli mechanizmusokat, formációkat nem célszerű intézményesíteni, hiszen azok nem időtállóak.
„Minden irányba nyitni kell” – hangoztatta továbbá a magyar miniszter, kifejtve: összeurópai érdek a kooperáció a keleti és déli szomszédokkal. A miniszter szerint a horvát uniós csatlakozási tárgyalások lezárása azt mutatta, hogy „Közép-Európa látványosan és sikeresen működött”, mivel a régió valamennyi országa segítette ennek a kiemelt magyar elnökségi célkitűzésnek az elérését. Martonyi János szorgalmazta Románia és Bulgária Schengen csatlakozását, s kiemelte: nem véletlen, hogy két közép-európai ország – Lengyelország és Magyarország – kormányfői lesznek a szeptemberi Keleti Partnerség csúcstalálkozó házigazdái. A külügyminiszter emellett sürgette a makro-regionális együttműködés erősítését is, és mint mondta, a Duna-stratégia különleges történelmi lehetőség ehhez.
Michael Spindelegger, Ausztria alkancellárja, külügyminisztere beszédében üdvözölte a közös nagyköveti értekezletre vonatkozó magyar kezdeményezést, s jelezte, hogy a következő ülést jövőre Bécs kész megszervezni. Méltatta továbbá a magyar EU elnökség teljesítményét, amely egy rendkívüli kihívásokkal terhelt helyzetben járult hozzá az Európai Unió megerősödéséhez. Kiemelte továbbá, nem engedhető meg, hogy az arab világ reformjai kudarcot valljanak; az intézményrendszerek kiépítéséhez adott támogatással visszafordíthatatlanná kell tenni az új, demokratikus struktúrák kialakítását. Arról is szólt: az osztrák diplomácia arra törekszik, hogy a Fekete-tenger térsége a gazdasági együttműködés súlyponti területévé váljon. A magyar-osztrák konzuli együttműködést Michael Spindelegger hagyományosan kiválónak nevezte. Részletek említése nélkül azt mondta, hogy az ingatlanmenedzselésben is megpróbálnak egy irányba mozdulni a felek.
Franco Frattini olasz külügyminiszter beszédében szintén elismeréssel szólt a magyar EU elnökség eredményeiről, s külön köszönetet mondott a Tripoli magyar nagykövetség helytállásáért, hasznos közreműködéséért. Az olasz tárcavezető felhívta a figyelmet az arab forradalmakban rejlő lehetőségekre, s egyben Európa ezzel kapcsolatos felelősségére is. Szorgalmazta Törökország EU csatlakozási folyamatának előrelendítését. Kiemelten kezelte továbbá az Európán kívül élő keresztény vallási közösségek védelmét, amelyben szintén van helye az EU keretein belüli közép-európai együttműködésnek.
(kormany.hu)
