Csak azok a magyar állampolgárok utazzanak Kijevbe, akiknek halaszthatatlan dolguk van ott – mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke 2014. február 19-én budapesti sajtótájékoztatóján.

Kijevben hétszáz-nyolcszáz tagú magyar kolónia él, de a tárca nem tud bajba jutott magyarról, nem érkezett segélykérés hozzájuk – ismertette Kaleta Gábor.

A magyar–ukrán határon folyamatos a közlekedés, nem tapasztalták, hogy a megszokottnál többen jelentkeznének belépésre, és a vízumigénylések száma sem nőtt – közölte.

Mint mondta, "egyelőre nem tartunk ott, hogy a magyar közösséget közvetlen támadás érte volna" Kárpátalján, remélhetőleg a magyar közösség "nem válik céltáblává". Közölte azt is, hogy a tüntetések nem kerülték el az ottani városokat sem, Ungváron a demonstrálók elfoglalták az adminisztráció épületét, az épületben kisebb károk keletkeztek, de belül nyugalom van.

Kép letöltéseFotó: Koszticsák Szilárd, MTI

Úgy tűnik, a kárpátaljai események kevésbé erőszakosak, mint az ország más régióiban – jegyezte meg.

A sajtófőnök arra is kitért, hogy a beregszászi konzulátus kerületében nincs tudomásuk erőszakos eseményekről, Beregszászon jelenleg petíciót dolgoznak ki, amelyet az Egyesült Államokhoz, az EU-hoz és a visegrádi négyekhez akarnak eljuttatni.

Kaleta Gábor beszámolt arról, hogy Kijevben a tömegközlekedés megszűnt, több közlekedési útvonalat lezártak, a taxitársaságok nem fogadnak rendeléseket, de a repülőterek üzemelnek. A Függetlenség terét (Majdan), az Európa teret és a Hrescsatik utat, valamint ezek legalább egy kilométeres körzetét tanácsos elkerülni, és sötétedés után nem ajánlott az utcán tartózkodni – közölte.

A magyar operatív törzs létrejött, vezetője a belügyminiszter, ő dönt arról, hogy mit tegyen ez a szerv.

A Külügyminisztérium sajtófőnöke felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy erőszakot alkalmazzanak Ukrajnában, akár a kormány, akár a szélsőséges ellenzéki erők.

Hangsúlyozta: az ukrán kormány szerepe a politikai rendezésben meghatározó, ezt a felelősségvállalást akár szankciókkal is ki kell kényszerítenie a nemzetközi közösségnek, ugyanakkor támogatnia is kell a helyzet politikai megoldását. Az EU-nak továbbra is perspektívát kell biztosítania Ukrajna számára, gazdaságilag is támogatni kell az európai törekvéseket, valamint közvetítői feladatokat is el kell látnia – mondta. Hozzátette: remélhetőleg Oroszország is támogatja a politikai rendezést és kerüli a közvetlen beavatkozást.

A tárca értékelése szerint polgárháborúshoz közeli a helyzet Ukrajnában, és nem kizárt a rendkívüli állapot bevezetése sem. A keddi események visszafordították az elmúlt időszak konszolidációs folyamatát – mondta. Közölte: jelenleg nem igazán látszik a felek törekvése a békés megoldásra, a válság országossá vált, és az elnök mozgástere jelentősen beszűkült. Bizonytalan, hogy Viktor Janukovics meddig megy el a Majdanon kialakult helyzet felszámolásában – tette hozzá.

Megjegyezte: nagy kérdés, hogy a rendőrség miként reagál az utasításokra.

Kaleta Gábor arról is beszélt, hogy az EU külügyminiszterei csütörtökön rendkívüli ülést tartanak az ügyben, és megvizsgálják a szankciók lehetőségét.

(MTI)