Az Európai Unió aktuális kérdéseiről, a Közel-Keletről, illetve a magyar–német kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt Martonyi János Guido Westerwelle német külügyminiszterrel 2012. február 7-én Berlinben. A magyar külügyminiszter német kollégája meghívására, a Magyarország és Németország közötti baráti együttműködésről és európai partnerségéről szóló szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából tett kétnapos látogatást Németországban.
A német fővárosban tartott találkozót követő sajtótájékoztatón Guido Westerwelle hangsúlyozta: Magyarország az 1989 szeptemberében történt határnyitással, és az ezzel tanúsított szolidaritással „különleges helyet foglalt el a németek szívében”, az 1992-ben aláírt szerződés pedig új alapokra helyezte a két ország kapcsolatát. „Soha nem feledkezünk meg a bátor magyar népről”, amely hozzájárult a német egység létrejöttéhez, és így Európa egységéhez is, mondta.
Martonyi János azt emelte ki, hogy a látogatás „nagyon jókor történik, megünnepeljük a húszéves évfordulót, visszatekintünk és elgondolkodunk, mi az, ami jól sikerült és mi az, ami kevésbé jól”. Németország „továbbra is Magyarország legfontosabb partnere gazdasági, politikai, kulturális és emberi szempontból egyaránt” – tette hozzá. A miniszter kijelentette, hogy Magyarország nagyon fontosnak tartja a német kormány álláspontját a világpolitika különböző kérdéseiben, már csak azért is, mert Magyarország is tevékeny részese a közös kül- és biztonságpolitikának. „Sok gondunk van, nem sorolom fel. Ebből a szempontból is nagyon fontos az, hogy kétoldalú keretek között is folyamatos kapcsolat legyen közöttünk” – mondta.
A külügyminiszter gratulált a német kormánynak, a német diplomáciának azért a sikerért, amit végül is egész Európa ért el a „költségvetési paktumnak” nevezett kormányközi szerződés elfogadásával: „Egyelőre a politikai megállapodás jött létre, de úgy tűnik, hogy ezt a tagállamok túlnyomó többsége, ezen belül minden valószínűség szerint nyolc eurozónán kívüli ország is alá fogja írni.”
Martonyi János megerősítette Magyarország csatlakozási szándékát; a kormány néhány napon belül javasolja az Országgyűlésnek, hogy határozatban hatalmazza fel a miniszterelnököt a szerződés aláírására, majd az Országgyűlés fogja azt ratifikálni. Hozzátette: „Mondhatnánk, hogy nem kerül ez nekünk sokba, hiszen a kötelezettségek egyelőre ránk nem alkalmazandóak. Ez igaz, de minden reményünk az, hogy néhány év múlva ezek a kötelezettségek ránk is vonatkoznak majd, attól a pillanattól kezdve, amikor Magyarország az eurozóna tagjává válik. Fontos ez a szerződés, azt hiszem, egész Európa hálás lehet Németországnak és mindazoknak, akik ezt kezdettől fogva támogatták. Mi jobban örültünk volna, ha az alapszerződések módosítására kerül sor, de – mint tudjuk – ez nem ment, a cél azonban továbbra is az, hogy ezt a szerződést majd beépítsük az alapszerződésekbe.”
A tárgyalások során szó esett Szerbia tagjelölti státuszának kérdéséről, melynek támogatása a magyar külpolitika számára kiemelt fontosságú.
A gazdasági kérdésekre rátérve Martonyi János a sajtótájékoztatón kiemelte, a magyar helyzet jobb, mint általában gondolják, hatalmas kereskedelmi- és fizetési mérleg többlete van az országnak. „Versenyképes az iparunk és a kivitelünk (…), mert többek között olyan német tulajdonban lévő nagyvállalatok működnek Magyarországon, amelyek az egész világba versenyképesen exportálnak.” Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban újra leszögezte, hogy azt az idén és 2013-ban is 3 százalék alatt tartja majd a kormány: „A napokban eljuttatunk további anyagokat az Európai Bizottsághoz, amelyekben egyértelműen alátámasztjuk azt, hogy 2013-ban is 3 százalék alatt lesz a magyar költségvetési hiány.” Martonyi emlékeztetett: Magyarországnak is jó hír, hogy a német gazdaság a legutóbbi időkben pozitív jeleket ad.
A berlini sajtóértekezleten felmerültek a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárások is. A német külügyminiszter kifejtette: „komolyan kell venni” a jogszabályok körül kialakult „kétségeket, vádakat és aggodalmakat”, és az is Magyarország érdeke, hogy szükség esetén igazítsák az uniós joghoz a kifogásolt jogszabályokat.
Martonyi János a vitás kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, a magyar kormány „a lehető legrövidebb időn belül” rendezi őket: „Megvannak a megoldásaink lényegében valamennyi kérdésre, és nagyon bízunk abban, hogy ezek kivétel nélkül elfogadhatók lesznek”. „Minden más témában is nyitottak vagyunk, hallgatunk minden barátunkra, sőt, várjuk is az észrevételeiket” – fűzte hozzá a magyar miniszter. „Minden kérdésről készek vagyunk vitatkozni, beszélni, azokon javítani, egyetlen dolgot nem tudunk elfogadni: azt, hogy bárki is kétségbe vonja a mi elkötelezettségünket az alapvető értékek, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok mellett.”
(eu.kormany.hu / MTI)
