Orbán Viktor miniszterelnök a külképviselet-vezetői értekezleten tartott előadásában azt mondta, hogy Magyarország visszanyerte hangját.
A kormányfő beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországnak egy bátrabb és kezdeményezőbb külpolitikát kell folytatnia a jövőben. Véleménye szerint a magyarországi külpolitika hármas sikerének az alapja a gyorsaság, a reagáló-képesség, valamint az intelligencia. Ez a hármas lehet – mint mondta – a külpolitika sikerének az alapja, és ezek az erények, amelyeket a hazai diplomatáktól is elvár.
A külpolitika feladata, hogy olyan egy- vagy többoldalú együttműködési rendszereket találjon, amelyek kölcsönösen előnyösek, de a magyarok számára a lehető legtöbb haszonnal járnak.
Mint mondta, kormánya célja, hogy növekedjen a gazdaság teljesítőképessége, a nemzeti össztermék és a munkahelyek száma. Magyarország stratégiai erőforrásaként említette a magyar észjárást, az ország földrajzi fekvését, mint a tranzitgazdaság alapját, az állam hatékonyságát, valamint az egységet. Szólt arról is, hogy Közép-Európa legversenyképesebb gazdasági rendszerét akarjuk kialakítani, de ehhez Közép-Európa legversenyképesebb adórendszerére van szükség.
A magyar politikai élettel kapcsolatban elmondta, hogy a radikalizmusok balról és jobbról nem borítják fel a rendszert, centrista pozícióba hozzák a kormányt. Ezért a magyar politikai élet mozdíthatatlanul stabilnak tűnik a következő évekre.
Beszélt arról, hogy fontos a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország együttműködése, de az IMF-fel létrejött megállapodást kölcsönszerződésnek tekinti, bár a Valutaalap ezt inkább gazdasági megállapodásként értelmezi. Ez viszont nem érdeke Magyarországnak, mert így a magyar törvényhozók lehetőségeit korlátozza.
A magyar kormány nemzeti ügyként kezeli a demokratikus értékek helyreállítását. Ez elsősorban a demokratikus értékek érvényesülését biztosító intézmények megbecsülésén, valamint megerősítésén keresztül történik. A Magyarországon megrendült jogállamiságot az elmúlt hónapokban sikerült helyreállítani. A megtett lépések közé sorolta a hiányzó alkotmánybírák, az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökének megválasztását, a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásának megszüntetését, valamint a gazdasági adatok megbízhatóságának, a jogrendnek a helyreállítását.
Orbán Viktor kiemelte: a magyar kormány világossá tette az elmúlt három hónapban, hogy semmilyen szerveződés – akárhogy is hívják és akárhogy is akarja nevezni magát bírósági végzés által – nem bonthatja meg a magyar állam demokratikus erőszak-monopóliumát.
A jogrend érvényesítése kizárólag a mindenkori demokratikusan megválasztott kormánytöbbség támogatását élvező végrehajtó hatalomé. Az erőszak alkalmazása nem gárdák feladata, hanem kizárólag a magyar rendőrség, majd utána az ügyészség és végül a bíróság feladata.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar kormány egyértelműen foglal állást mindenfajta kirekesztéssel szemben, Magyarország nem tűr meg olyan politikát, amelynek a középpontjában nem az emberi méltóság elismerése áll.
Ezért semmilyen kirekesztés, faji, vagy világnézeti kirekesztés nem fogadható el, sem politikai szélsőségesség, sem antiszemitizmus nem engedhető meg a magyar politikában. A magyar kormány minden ilyennemű jelenséget megtámad, visszaszorít és megsemmisít.
Beszédének zárszavában a miniszterelnök a Közép-Európa politikáról beszélt. Mint mondta, a „hagyományos Nyugat” megtalálja a történelmi kiegyezés megfelelő formáját az ortodoxia alapján álló Oroszországgal, azonban ennek a közép-európai érdekek nem eshetnek áldozatul. Meglátása szerint nem elfogadható, hogy egy ilyen kiegyezésnek alárendelődjön Közép-Európa.
Martonyi János külügyminiszter beszédében rámutatott, hogy geopolitikai átrendeződés zajlik a világban, a globális világnak még nincsenek válaszai olyan konfliktusokra, mint amilyet Irán, Észak-Korea, Afganisztán vagy Pakisztán jelent. A gazdasági válság következtében bizonytalanná vált az unió helyzete is, szükség lehet bizonyos intézményi reformokra.
A miniszterelnök által említett Közép-Európa-politikáról szólva Martonyi János kifejtette: bár fennállt a veszélye, hogy ez a térség szenvedi meg leginkább a gazdasági válságot, az elmúlt időszakot sikerrel vészelte át. Lengyelország a válság idején végig képes volt növekedni, Észtország pedig éppen ekkor teljesítette a maastrichti kritériumokat.
Martonyi János hangsúlyozta: Magyarország Közép-Európa-politikáját alapvetően meghatározza a "nemzetpolitikai dimenzió" is, ám ugyanilyen fontos a transzatlanti kapcsolatrendszer.
Előadása végén Martonyi János kijelentette: a külképviseletek legfontosabb feladata Magyarország megítélésének a javítása. Hozzátette: javítani szeretnék a külkapcsolatok szintjén jelentkező egyes területek, többek között a gazdaság- és kultúrpolitikák közti koordinációt is, és szeretnék, ha ebben a nagykövetek játszanák a vezető szerepet. Mint mondta: megvizsgálják, hogy szükség van-e törvénymódosításra ahhoz, hogy ezt a feladatot a külképviseletek vezetői minél hatékonyabban láthassák el.
Az országkép javítását hangsúlyozta előadásában Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, és Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára is.
A regionális és nemzetpolitika témakörében tartott panelben Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára, meghívott vendégeként pedig Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára tartott előadást. Kiemelte, hogy szemléletváltás történt a nemzetpolitikában, amelynek egyik legfontosabb törekvése, hogy "lehessen magyarként teljes életet élni a Kárpát-medencében".
„A közigazgatási minisztérium legfontosabb feladata, hogy teremtse meg, teremtse újjá a jó államot” – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási- és igazságügyi miniszter a misszióvezetői értekezleten tartott előadásában. Értékelése szerint az elmúlt húsz év egyik legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem sikerült megteremteni a demokratikus közjót szolgáló közigazgatást. Azt mondta, ez nemcsak a közigazgatás, hanem a demokrácia problémája is.
„Közpénzt költünk, következésképpen tartozunk az adófizető polgároknak” – hangsúlyozta, hozzátéve, a rendelkezésre álló pénzből a többség véleményét figyelembe véve az államnak a legmagasabb szintű szolgáltatást kell nyújtania.
Pintér Sándor belügyminiszter a külképviselet-vezetői értekezleten azt mondta, hogy várakozása szerint évente tízezres nagyságrendű lehet a tulajdon elleni szabálysértési ügyekben megszülető bírósági ítéletek száma. Bár az elmúlt években csökkent a bűncselekmények száma, a közbiztonság a választási kampány egyik legfontosabb témája volt.
Ennek egyik oka, hogy előzőleg a tulajdon elleni szabálysértések értékhatárát húszezer forintra emelték, s az ilyen ügyekben rendőrök helyett kriminalisztikai tapasztalattal nem rendelkező jegyzők jártak el, így a kisebb cselekmények gyakran megtorlatlanul maradtak, ami állampolgári elégedetlenséget szült.
A belügyminiszter hangsúlyozta: e helyzet felszámolásáért döntöttek úgy, hogy a nyilvánvalóan anyagi motivációjú, tulajdon elleni szabálysértések elkövetőit nem pénzbírásággal, hanem elzárással büntetik; a felderítés a rendőrség feladata, míg a vonatkozó ítéleteket – a bírák túlterheltségét enyhítendő – bírósági titkárok is meghozhatják.
Martonyi János zárszavában elmondta, hogy a 2011-es soros magyar EU-elnökség idején lesz lehetőség magyar szempontok megjelenítésére is, bár az igazi magyar érdeket az elnökségi feladatok korrekt végrehajtása jelenti. Megjegyezte, volt már példa arra, hogy egy tagállamnak sikerült érvényesítenie szempontjait elnöksége idején az uniós cselekvésben.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elnökség nem az a különleges hat hónap, amikor Magyarország kormányozza az Európai Uniót, és az elnökséget felhasználva saját céljait valósítja meg.
A külügyminiszter rámutatott: Magyarország nagyon sokat fog nyerni, erősítheti tekintélyét, ha megfelelő módon el tudja látni az elnökségből fakadó feladatokat, még akkor is, ha az elnökség alatt egy-egy konkrét kérdésben nem sikerül az éppen esedékes magyar érdeket érvényesíteni.
Martonyi János helyzetértékelése szerint Magyarország sajátos helyzetben van, amelyben egyrészt világos, megfelelő érték- és érdekalapú stratégiára van szükség, másrészt meg kell találni az azonnali cselekvést igénylő legfontosabb feladatokat.
Ezen fontos feladatok között első helyen említette, hogy segíteni kell az ország kilábalását jelenlegi gazdasági helyzetéből; ebben – mint mondta – a külpolitikának megvan a maga különleges szerepe.
Ugyancsak lényeges, nagyon gyors cselekvést igénylő feladatnak nevezte az országkép, az arculat javítását. "Ha valóban javítani akarjuk az országképet a diplomáciai tevékenységen keresztül is, akkor mindig érthetően, megfelelő szinten kell megmagyarázni a dolgainkat" – mondta, s utalt a kettős állampolgárságra, illetve a médiaszabályozásra.
"Számunkra a nemzet elsősorban kulturális kategóriát jelent", nyelvi, lelki, identitásbeli, kulturális közösséget, amely "nem etnikai alapon áll" – jelentette ki.
(kulugyminiszterium.hu)
