„A kohéziós politika forrásai érintetlenek kell, hogy maradjanak” – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter, miután 2012. június 5-én megbeszélést folytatott Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagjával, aki budapesti látogatása során a magyar kormány más tagjaival is találkozott.

Az EU-biztossal tartott közös sajtótájékoztatóján a magyar külügyminiszter elmondta, hogy tárgyalásaik középpontjában az uniós többéves keretköltségvetés „Magyarország számára legfontosabb” kérdése, a kohéziós politika jövője állt.

Martonyi János emlékeztetett a „Kohézió Barátai” országcsoport 2012. június 1-jei bukaresti csúcsértekezletén elfogadott közös nyilatkozatra, amelyben az érintett tagállamok síkra szálltak a felzárkóztatási politika folytatása mellett.

A külügyminiszter szerint a Johannes Hahnnal folytatott megbeszélésen azt tekintették át, miként lehetne Magyarország költségvetési helyzetét javítani, az Európai Bizottság jelenlegi javaslata értelmében ugyanis a kohéziós politika területén Magyarországot „jelentős hátrány” érné. Folynak az egyeztetések, a Tanács soros dán elnöksége és a magyar kormány is kidolgozott egy-egy kompromisszumos elképzelést, és ezek valamelyike vagy a kombinációjuk „a sajátos magyar probléma” megoldásához vezethet, mondta Martonyi.

A magyar külügyminiszter kiemelte, hogy a kohéziós politika nem csak a tagállamok egyes csoportjainak, hanem az Európai Unió egészének is érdeke, hiszen a válság körülményei között a legfontosabb forrása a növekedésnek, és közben „nem generál hiányt”. Fontos persze az is, hogy a kohéziós pénzeket „okosan”, „jól” költsék el, tette hozzá Martonyi János.

„A kohéziós politika forrásai érintetlenek kell, hogy maradjanak” – fogalmazott a miniszter. Utalt arra, hogy a tagállamok közötti fejlettségbeli különbségek mérséklése elengedhetetlen az EU versenyképessége szempontjából, de egyben a szolidaritás elvéből is következik, „ami nélkül európai jövő nincsen”.

Johannes Hahn Martonyi Jánoshoz hasonlóan aláhúzta, hogy a kohéziós politika befektetés, nem pedig jótékonysági vagy szolidaritási politika, és ez szerinte egyre inkább tudatosul a tagállamokban. Ugyanakkor arra is utalt, hogy a nettó befizető országok a beruházások, fejlesztések minőségének javítását helyezik előtérbe. Az EU-biztos úgy vélte, a regionális politikának mindenki a nyertese lehet, és egész Európa számára fontos a felzárkóztatást szolgáló alapok minél hatékonyabb felhasználása.

Hahn kijelentette, hogy az Európai Bizottság is keresi a lehetőségét annak, hogy „legalább részben” „testre szabott” megoldást találjanak a Magyarországnak allokált kohéziós forrásokkal kapcsolatos problémákra, így arra is, amely az egységes támogatási felső korlát, az ún. „capping” bevezetéséből fakad. A biztos jelezte, hosszú út van még hátra.

Kérdésre válaszolva a sajtóértekezleten Martonyi külügyminiszter megerősítette, hogy a költségvetési tárgyalások kezdeti szakaszában a magyar kormány abból indul ki, hogy sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találni a magyar kohéziós pénzek csökkenésére. Azt is kiemelte, hogy a legfontosabb a kohéziós kiadások Bizottság által javasolt nagyságának a megőrzése, hiszen ellenkező esetben minden tagállam veszít.

(eu.kormany.hu)