Ideológiamentes vita és a helyi sajátosságok megtartása szükséges az Európai Unióban – erről beszélt 2012. október 4-én Klaus von Dohnanyi, volt német oktatási miniszter az Andrássy Egyetemen tartott csütörtöki előadásában.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen, amelyen az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket vitattak meg, a német politikus mellett Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vett részt.
A félig magyar származását hangsúlyozó Klaus von Dohnanyi, aki hamburgi főpolgármester is volt, a magyar-német barátsági szerződés 20. évfordulója alkalmából megtartott előadásában elmondta, a közép-európai térség államainak esélyt kell kapniuk saját fejlődési elképzeléseik megvalósítására, az Európában tapasztalható gazdasági nehézségek ellenére. Szerinte Európában háromszintű a válság, a gazdasági versenyképesség válsága mellett adósságválság és a politika válsága is tapasztalható. Ezek közül a politikai válságot nevezte az egész válság alapjának.
A válságból való kilábalás lehetőségeiről szólva Klaus von Dohnanyi hangsúlyozta: meg kell határozni, hogy a megoldandó feladatok milyen illetékességi körbe tartoznak. Szerinte a pénzügyi kérdéseket, az eurózóna válságát vagy a környezetvédelem kérdéseit uniós szinten kell megoldani, miközben például az egészségügynek és az oktatásnak tagállami hatáskörben kellene maradnia. Emellett szorgalmazta a brüsszeli bürokrácia átalakítását, amely szerinte túlburjánzott, kafkai vonásokat mutat.
Megjegyezte, hogy sajnálja a Magyarországgal kapcsolatban folyó heves vitákat, amelyeket szerinte nyílt eszmecserékkel tisztázni lehetne. Emellett helyeselte, hogy Magyarország is "adósságféket" vezetett be az államadósság kordában tartására, és azt javasolta, hogy az ország bátran vállalja elképzeléseit a nemzetközi politikában. A szociáldemokrata politikus hangsúlyozta, hogy a nemzeti sajátosságok megtartása, a nemzeti összefogás szorgalmazása Magyarország esetében sem ellentétes az uniós érdekekkel.
Prőhle Gergely az előadás utáni beszélgetésben – egyetértve a német politikussal – azt hangsúlyozta, hogy Európában az ideológiai alapokra visszavezetett viták helyett a felmerülő problémák gyakorlatias megközelítése szükséges.
Balog Zoltán szerint Brüsszelben meg kell érteni Közép-Európa sajátosságát, posztkommunista örökségét, a térség felzárkózásához pedig versenyelőnyre lenne szükség. Példaként említette a magyar adópolitikát, amelyet szerinte meg kell tartani, mert versenyelőnyt jelent.
(MTI)
