Magyar–francia gazdasági és kulturális együttműködésekről állapodott meg Martonyi János külügyminiszter francia kollegájával 2012. október29-én Párizsban.
A Laurent Fabiusszel folytatott egyórás megbeszélést követően a magyar diplomácia vezetője az MTI-nek elmondta: tavaly 5-600 millió eurónyi új francia befektetés érkezett Magyarországra, s ezzel a francia befektetések teljes összege eléri a 11 milliárd eurót. Számos további nagy projekt (Dalkia, Eloy, Epco, Eurotranspharma, Astrium) áll előkészítés alatt. A francia miniszter azt ígérte, hogy továbbra is bátorítani fogja a francia vállalatokat magyarországi befektetésekre, hangsúlyozta Martonyi János.
A két miniszter megállapította: a Magyarország és Franciaország közötti öt nagy vitás gazdasági kérdés közül három megállapodással rendeződött (Alstom, Antenna Hungária, valamint a Fővárosi Vízművek és a Suez vitája). Az étkezési utalványokat forgalmazó francia cégek kapcsán még folynak a tárgyalások a megállapodás érdekében, a Pécsi Vízmű ügyében pedig a választott bírósági eljárás tehet pontot az ügy végére.
A jövő októberben a párizsi Orsay Múzeumban (Musée d'Orsay) Allegro Barbaro címmel magyar modernista festőket bemutató nagyszabású tárlatnak a két köztársasági elnök lesz a fővédnöke, s a közös megnyitó a tárcavezetők reményei szerint lehetőséget ad majd az Áder János és François Hollande közötti találkozóra.
Martonyi kiemelte, hogy jelenleg kilenc magyar egyetemen folyik francia nyelvű oktatás, s a közeljövőben az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem mintájára a két ország együttműködésével önálló francia egyetem fog nyílni Szegeden az Állam- és Jogtudományi Karon (SZTE ÁJTK) működő Európa-tanulmányok Központban folyó nemzetközi tanulmányok képzésére alapozva. Erről – mint a külügyminiszter elmondta – megszületett az elvi döntés, s hamarosan várható az ügyben magyar kormánydöntés.
Európai kérdéseket is érintettek a felek. Martonyi János ismertette a novemberi uniós csúcstalálkozó fő kérdésének számító többéves keretköltségvetésről kialakított magyar álláspontot, és rámutatott, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan lenne egy 30 százalékos forrásvesztés.
A magyar külügyminiszter a találkozó után elmondta, hogy a francia fél megértette a magyar álláspontot és „a lehetőségek keretein belül támogat is minket”. Hozzátette: „érdekhelyzetünk itt nem teljesen azonos, csak azt tudjuk kérni, hogy értsék meg, hogy elviselhetetlen lenne egy ekkora veszteség a jelenlegi összeghez képest. Az viszont magától értődő, hogy a közös agrárpolitika dolgában teljesen egyetértünk, hiszen ott az érdekhelyzetünk majdnem teljesen azonos.”
Az integrációs kérdéseket illetően is közel áll egymáshoz a francia és a magyar álláspont: a két fél egyetértett abban, hogy a sürgős dolgokra kell összpontosítani, az eurozónának stabilizálnia kell magát. Magyarország nem akadályozza a bankunió létrehozását, amelynek nyitottnak kell lennie és egyenlő feltételeket kell biztosítania az eurozónán belüli és kívüli országok számára, s ez utóbbiak számára biztosítani kell a belépés lehetőségét, húzta alá a külügyminiszter.
Az Együtt 2014 választói mozgalom megalakulására vonatkozó francia újságírói kérdésre Martonyi elmondta: a politikai életben minden új erőnek helye van. Bajnai Gordon volt kormányfő visszatérése kapcsán pedig a magyar külügyminiszter megjegyezte, teljesen rendben van, hogy új szereplők jelennek meg a politikai színtéren, bár „feltehetőleg ez nem a legjobb hír az MSZP számára”. A kérdés azonban a külügyminiszter szerint elsősorban az ellenzéket érinti, a kormánynak az a dolga, hogy jól kormányozzon és végezze a munkáját.
Martonyi János a párizsi magyar nagykövetségen a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta Jean-Michel Casa francia diplomatának, a francia külügyminisztérium európai főigazgatójának, majd vitaest keretében a francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében egyeztetett nagyvállalatok vezetőivel, politikusokkal, vezető értelmiségiekkel és köztisztviselőkkel.
(MTI, Külügyminisztérium)
