Németország és Magyarország egyaránt reméli, hogy az év végéig megállapodás születik az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetéséről, és mindent meg is tesznek ezért – fejtette ki a német és a magyar külügyminiszter 2012. november 9-én Berlinben.

Guido Westerwelle a magyar diplomácia vezetőjével tartott megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón a két ország közti barátságot méltatva Magyarországot "nagyra becsült és erős" partnernek nevezte, és hangsúlyozta, hogy a két ország nemcsak az EU-ban, hanem az EU-ért is partner. A két ország egyaránt az "erős, stabil és cselekvőképes" Európáért küzd, és e célt tartja szem előtt a következő hétéves időszak uniós költségvetésének kialakítása során is. Az új uniós büdzsét a gazdasági növekedés szolgálatába kell állítani, hiszen a növekedés munkahelyeket teremt, és az államháztartási konszolidációt csak akkor lehet véghezvinni, ha új munkahelyek révén emelkednek az állam bevételei. Ugyanakkor nem csupán növekedésorientált költségvetésre van szükség, hanem a források hatékonyabb felhasználására is – mondta a német külügyminiszter.

Martonyi János és Guido Westerwelle (fotó: Markus Schreiber / MTI-AP)

Martonyi János kiemelte: Németország Magyarország barátjaként hozzájárulhat a kohéziós források csökkentésére irányuló javaslattal összefüggő "speciális magyar probléma megoldásához". A két ország közötti kapcsolatok kiválóak, ezt mutatja például, hogy csak az utóbbi két évben 5 milliárd euró értékű beruházást hajtottak végre német cégek Magyarországon – tette hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország megállapodást akar kötni az IMF/EU-hitelről, ez folytatni fogja a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Arra a kérdésre válaszolva, hogy még az idén megszülethet-e a megállapodás, azt mondta: optimista a kérdésben, de jósolni nem tud.

A két miniszter előzőleg felszólalt a Magyar–Német Fórum 22. közgyűlésén. Guido Westerwelle az Alsó-Szászország tartomány berlini képviseletén rendezett tanácskozáson hangsúlyozta: a vitás kérdések ellenére a németek soha nem felejtik el a magyarok hozzájárulását "Németország újraegyesítéséhez, ami egyben Európa újraegyesítését is lehetővé tette". Az újraegyesített kontinens békét, szabadságot és jólétet adott népeinek, mindezt azonban nem szabad természetes adottságként felfogni, mert akkor elvesznek. Az integráció eredményeit meg kell becsülni és minden nap meg kell küzdeni értük, ami a jelenlegi válság közepette azt jelenti, hogy "nemcsak Európa árát, hanem az értékét is" figyelembe kell venni – mondta a német külügyminiszter.

Az adósságválság kezelése egyre hatékonyabb, az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerről (ESM) hozott német alkotmánybírósági döntéstől a hollandiai parlamenti választások eredményéig mind több jel utal arra, hogy sikerre vezethetnek az erőfeszítések, és az idei ősz meg is hozhatja a fordulatot – tette hozzá.

Hangsúlyozta: az euróövezetben elindított reformoknak nem az a céljuk, hogy kialakuljon "a tizenhetek Európája", az integráció elmélyítésének útja "mindenki előtt nyitva áll". Az euróövezetben jelenleg a konszolidáció zajlik, és ennek révén nemcsak a közös pénzt használó országok közössége, hanem az egész EU is a leggyorsabban juthat túl a válságon a világ nagy térségei közül.

Martonyi János a több mint száz fős – német és magyar politikusokból, diplomatákból, tudósokból és gazdasági szakemberekből álló – hallgatóság előtt német nyelven elmondott beszédében kiemelte: az euróövezeti válságkezelés nem sodorhatja veszélybe az uniós integráció eredményeit. Magyarország "erős euróövezetben érdekelt", de a zóna átalakításának csak azt a formáját támogatja, amelynek révén a tagok saját útjukat járhatják, az övezet egésze pedig nyitott marad a csatlakozni szándékozók előtt. "A több Európa gondolatát támogatjuk, de a több mint egy Európa gondolatát elutasítjuk" – mondta a külügyminiszter.

Magyarország "nem adja fel azt a célt, hogy a centrumhoz tartozzon, még akkor sem, ha ezt csak középtávon, vagy hosszabb távon érheti el" – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy csak erős országok tehetik erőssé az EU-t, ezért az egész közösség érdeke, hogy Magyarország a kohéziós és strukturális alapokban rendelkezésre álló "minden egyes eurócenthez hozzáférjen".

(MTI;Külügyminisztérium)