A gazdasági szempontból is, de elsősorban demográfiai téren látványosan feljövőben levő Afrika számára kiemelten fontos kérdés a fiatalok oktatása, és ebben Magyarország "tud mit ajánlani" - állapította meg Martonyi János külügyminiszter 2014. április 3-án Brüsszelben újságírókkal beszélgetve, miután részt vett az aznap zárult kétnapos EU-Afrika csúcstalálkozón.
"Mi is azon európai uniós tagállamok közé tartozunk, amelyek számára fontosak az afrikai kapcsolatok" - jelentette ki a miniszter, és egyetértően utalt arra a minősítésre, hogy Afrika a jövő kontinense.
Elmondta, hogy Magyarország "markáns nyitást" hajt végre Afrika felé. Egyfelől ezzel a kontinenssel növekszik a leggyorsabban a magyar kereskedelem - bár viszonylag alacsony szintről, de látványos ütemben. Másfelől Magyarország együttműködik az afrikaiakkal globális témákban is, így az ENSZ-ben jelenleg folyik a fenntartható fejlődési célok kidolgozása, és ott magyar és kenyai társelnök nagykövet vezeti az úgynevezett nyitott bizottságot.
Afrika ugyanakkor az egyik fő célpontja Magyarország oktatási területen folytatott együttműködésének. Jelenleg is több mint ezer afrikai diák tanul Magyarországon, ebből hatszáz nigériai.
"A Stipendium Hungaricum programban 610 helyet adunk afrikai országoknak, Nigériának 50-et, Ghánának 10-et" - sorolta a példákat a miniszter.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: kétoldalú találkozói is voltak a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó során, így például megbeszélést folytatott Hanna Tetteh ghánai külügyminiszter-asszonnyal, aki Magyarországon született, magyar anya és ghánai apa gyermekeként. Martonyi János szerint azért is van szükség a Stipendium Hungaricumra, hogy "biztosítsuk a jövő számára az olyan vezetőket, akik - vagy ők maguk, vagy a szüleik - Magyarországon folytatták egyetemi tanulmányaikat".
Ghánával minden téren erősíti Magyarország a kapcsolatokat, egyebek közt létrehozza a nemzeti kereskedőház ottani helyi egységét.
A magyar külügyminiszter külön kétoldalú megbeszélést folytatott Nkosazana Clarice Dlamini-Zuma asszonnyal, az Afrikai Unió bizottságának az elnökével is.
Martonyi beszámolt arról is, hogy át kell alakítani az Európai Unió kereskedelempolitikai rendszerét az afrikai országokkal. Az afrikai országok mindeddig egymást követő egyezmények hosszú sorozatán keresztül egyoldalú kereskedelmi kedvezményeket kaptak. Ez azonban nem áll összhangban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival. Az átalakításnak az a technikája, hogy az EU regionális szabadkereskedelmi megállapodásokat köt az afrikai országokkal. Ezekben lényegében ugyanazokat a kedvezményeket meg fogja adni, amit ma, de azzal, hogy ezek formálisan is szabadkereskedelmi megállapodások lesznek, tehát az afrikai államok a maguk részéről fokozatosan szintén feloldják a kereskedelmi korlátozásokat - bár nagyon jelentős időbeli aszimmetria mellett.
Egyelőre annak a megállapodásnak a tartalmát sikerült nagyjából kidolgozni, amit a 16 nyugat-afrikai országgal - köztük Ghánával - köt az unió.
Martonyi János kitért arra is, hogy a nemzetközi kereteken belül szerény mértékű magyar katonai jelenlét is van Afrikában. Ami a legutóbb előtérbe került Közép-afrikai Köztársaságot illeti, egyelőre arról van szó, hogy Magyarország négy-hat törzstisztet küldene oda.
(MTI/Külügyminisztérium)
