Martonyi János külügyminiszter szerint "meglepően jól sikerült" a Közép-Európa-politika alakítása az elmúlt egy évben, többek várakozásával ellentétben nem romlottak Magyarország kapcsolatai azokkal a szomszédos országokkal, amelyekben kormányváltás volt az idén.
A tárcavezető 2012. december 13-i évértékelő sajtóbeszélgetésén azt mondta, Magyarország az előző szlovák kormánnyal jó viszonyt ápolt, és Robert Fico hatalomra kerülése után tovább javultak a kétoldalú kapcsolatok. Folyamatos a párbeszéd a két ország között, mert a közös érdekek fontosabbak a vitáknál, mutatott rá.
Romániával kapcsolatban kifejtette, voltak aggodalmaik, de a kétoldalú kapcsolatok stabilizálódtak. Az ország érdeke, hogy rendezettek legyenek a kétoldalú kapcsolatok, és folytatódjon az együttműködés Romániával.
Megjegyezte, Szerbiával is kifejezetten jól alakulnak a kapcsolatok.
Az MTI kérdésére, hogy miként alakult a határon túli magyar közösségek helyzete az elmúlt évben, úgy válaszolt: "nem romlott". A kisebbségeket kell megkérdezni, hogyan látják helyzetüket, milyen elképzeléseik vannak annak javítására, mondta, hozzátéve, hogy a kisebbségek elképzeléseinek megvalósításában Magyarországnak segítenie kell.
Martonyi János kitért arra is, hogy gazdasági szempontból is nagyon fontos a közép-európai térség: a magyar termékeknek Románia a második, Szlovákia a harmadik, Ausztria pedig a negyedik legnagyobb exportpiaca. A térségpolitika azért is lényeges, mert Magyarország ezen keresztül javíthatja nemzetközi pozícióját, befolyását, emlékeztetett.
A tárcavezető szerint a visegrádi csoport – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – erősebb, hatékonyabb és sikeresebb, mint valaha, és az országok minden fontos kérdésben egyeztetnek.
A nyugat-balkáni régióról azt mondta, a térségben szeretik Magyarországot, ami a diplomáciai kapcsolatokban is tükröződik. A nyugat-balkáni országok értékelik, hogy Magyarország támogatja európai integrációs törekvéseiket, Európa újraegyesítését.
Magyarországnak meg kell keresnie azokat a globális kihívásokat, amelyeknek kezeléséhez hatékonyan hozzájárulhat, mondta a külügyminiszter, ezek között említve a vízpolitikát és a kibertér biztonságát.
Kiemelte, az utóbbi húsz évben Magyarország Európa-központúvá vált, külkereskedelmi kapcsolatainak jelentős részét uniós tagállamokkal tartja fenn. "Természetes igény", hogy ezen változtassanak és Ázsia, Afrika, valamint Latin-Amerika felé is növeljék a kivitelt, mutatott rá a külügyminiszter.
Martonyi János az arab tavasszal kapcsolatban hangoztatta, ez hosszú folyamat, amelynek még nem látható a vége, de az biztos, hogy "a korábbi rendszerek fenntarthatatlanok voltak".
A szíriai konfliktusról azt mondta, a jelenlegi rezsim biztosan megbukik, csak az a kérdés, hogy mikor, hány áldozat után. Magyarország arra bátorítja az ellenzéki koalíciót, hogy vonják be a kurdokat és a keresztény kisebbséget is, utóbbiaknak pedig biztosítsanak megfelelő védelmet, közölte. Emlékeztetett arra, hogy a magyar nagykövetség hosszú ideig működött az országban, de biztonsági megfontolásokból úgy döntöttek, a diplomatáknak el kell hagyniuk a damaszkuszi képviseletet. Hozzátette, a Mol Nyrt. felajánlotta, hogy finanszírozza sebesült szíriai gyermekek magyarországi gyógykezelését.
Kérdésre válaszolva Martonyi János elmondta, nem tervezik külképviseletek bezárását a jövő évben. A honosítás miatt megnövekedett konzuli feladatok csökkenése a jövő évben sem várható, tette hozzá.
Ugyancsak újságírói érdeklődésre, az azeri katonatiszt átadásával kapcsolatban közölte: az EU és a NATO tagállamai megértették Magyarország magatartását, és remélhetőleg nyugvópontra jut az ügy. Fontos kérdés, hogy Örményország mikor dönt úgy, hogy helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, mert ez mindkét országnak érdeke, vélekedett a külügyminiszter.
(MTI)
