Izraelnek szigorúan ellenőriznie kellene az iráni nukleáris programról szóló ideiglenes genfi megállapodás végrehajtását, mondta a Közel-Kelet egyik legégetőbb kérdéséről Martonyi János külügyminiszter a Jerusalem Post című, angol nyelvű izraeli lap 2013. november 27-i számában megjelent exkluzív interjúban. Magyarországgal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a kormány ellenfelei politikai célokra használják fel és eltúlozzák az antiszemitizmust.
A kétnapos térségbeli látogatása idején készült interjúban a magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök találkozójukon kifejezte nyílt rosszallását a genfi egyezmény miatt, de ugyanakkor jelezte, hogy Izrael részt kíván venni a további alkufolyamatokban.
Az eddigi tárgyalások azonban nagyrészt titokban zajlottak, és mire az izraeli kormány meg tudta fogalmazni aggodalmait, addigra már talán késő lett - vélte a miniszter.
Martonyi János szerint a megállapodás végrehajtásában szorosan és aktívan részt kellene vállalnia a zsidó államnak. "Izraelnek, amennyire csak lehet, részt kellene vennie a folyamat végrehajtásában és ellenőrzésében, ami a folyamat helyes irányba terelésének kulcskérdése. A távolmaradás nem segít" - közölte a magyar miniszter.
Arra a kérdésre, hogy Jeruzsálem miképpen gyakorolhat kontrollt ebben az ügyben, Martonyi János azt válaszolta, valószínűleg Izraelnek vannak a legjobb ellenőrző eszközei annak követésére, hogy mi történik Iránon belül a nukleáris program vonatkozásában.
Az izraeli részvételnek szerinte nem kellene az ellenőrzésre korlátozódnia, az ország a politikai folyamatoknak is részese lehet, ahogy ez már nyilvánvalóvá is lett Benjámin Netanjahu és Barack Obama amerikai elnök vasárnapi telefonbeszélgetéséből.
Martonyi János az interjúban kiemelten foglalkozott a magyarországi antiszemitizmus kérdésével. Azt mondta eltúlozzák a mértékét, Orbán Viktor kormányának ellenfelei politikai célokra használják fel azt. Ha valóban annyira mély lenne az antiszemitizmus, akkor miért tanulna Magyarországon, főként az orvosi karon évente kétezer izraeli diák, és miért látogatna évi 200 ezer izraeli az országba, akár évente többször? – tette fel a kérdést Martonyi János.
Visszautasította az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének azon kutatási eredményét, amely azt állította, hogy az uniós országok közül a legtöbben Magyarországon tartanak az antiszemitizmustól.
A felmérés 517 magyar zsidó válaszadója szerint gondot okoz az antiszemitizmus, és emiatt 48 százalékuk fontolgatja az ország elhagyását.
"Ez nem igaz. Politikai harc folyik" - mondta a magyar külügyminiszter. "Az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy vannak olyan politikai erők, amelyek nem érdekeltek abban, hogy Magyarországról valós és hiteles képet fessenek, ez a politikai harc része... Mindenféle közvélemény-kutatás és jelentés létezik" - tette hozzá, és nonszensznek nevezte a magyar zsidók ilyen arányú távozási szándékát.
Ugyanakkor azt mondta, hogy senki sem tagadja az antiszemitizmus létét Magyarországon. A lap szerint a parlament harmadik legnagyobb pártjára, a Jobbikra utalva hozzátette, hogy a jelenség a politika szintjén is jelen van. De kijelentette, hogy ez a jelenség mind Európában, mind a világ más részein is létezik.
"Nem lehetünk félénkek, szembe kell néznünk a kihívással és küzdenünk kell ellene, és ezt is tesszük " - mondta a miniszter, és ismertette a törvényhozásban megtett lépéseket, köztük az antiszemitizmus és a holokauszttagadás elleni törvényt, valamint a szoros együttműködést a zsidó közösséggel és az antiszemitizmus elleni civil szervezetekkel.
Martonyi János közölte, hogy kormánya "zéró toleranciát" hirdet az antiszemitizmussal szemben, világosan kifejezi álláspontját és határozottan reagál minden "elfogadhatatlan kijelentésre" ebben az ügyben.
"Nem értek egyet semmilyen olyan utalással, hogy tolerálnánk az antiszemitizmust vagy hogy nem teszünk ellene eleget. Éppen ellenkezőleg" - mondta a külügyminiszter a lapnak. "Azt javasoljuk, hogy jöjjenek, és tapasztalják meg saját maguk, nézzék meg a saját szemükkel" - zárult a magyar diplomácia vezetőjével készített interjú.
(MTI/Külügyminisztérium)
