Magyarországon a rendszerváltás és a környezetvédelem ügye kéz a kézben járt, az egykori ellenzék számos „zöldcélt” tűzött maga elé. Hazánk az elsők között csatlakozott az 1990-ben világmozgalommá vált Föld napja kezdeményezéshez.
A politikai és gazdasági rendszerek megváltoztatása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a polgárok életében a jobb életminőség igénye és a környezettudatosság. A környezetvédelem világszerte a felelősen gondolkodó emberek együttes ügye, amelyért számos eszközzel és szinten lehet s kell tenni. A többszintű megközelítésnek megfelelően külpolitikánk is megkülönböztet globális, európai, regionális vagy éppen kétoldalú alapon kezelt környezeti ügyeket, továbbá a Külügyminisztérium hivatalként is igyekszik környezetbarát módon működni.
Új alaptörvényünk a magyar külpolitika prioritásaként jelöli meg hozzájárulásunkat a világ fenntartható fejlődéséhez. Múlt decemberben mutattuk be a Magyar külpolitika az uniós elnökség után című dokumentumot, amely összefoglalja külpolitikánk stratégiai irányait. E célok egyik központi vezérelve a globális nyitás mind földrajzi, mind szakterületi értelemben. Magyarország kész olyan átfogó ügyben is szerepet vállalni, mint a klímaváltozás elleni küzdelem. Ebben nincsenek közeli vagy távoli, kis vagy nagy országok. Csupán partnerek vannak, akiket a jövőért érzett közös felelősség arra kötelez, hogy együttműködjenek.
Közös ugyanis a gyökere az Alföld elsivatagosodása veszélyének, a vízszint csendes-óceáni szigetállamok létét fenyegető emelkedésének, a gleccserek zsugorodásának, és az évezredekkel ezelőtt egész civilizációk létalapját jelentő folyamok vízhozama drámai csökkenésének. Földünk jövőjéről csak együttműködve dönthetünk felelősen, éppen ezért veszünk részt tevékenyen a nemzetközi környezetjog fejlesztésében. A fenntartható fejlődés ma már a különböző térségek közötti együttműködési formáknak is fontos eleme. Jó példa erre a magyar javaslatra született Duna–Mekong együttműködési kezdeményezés, amely előirányozza a két nagy folyó mentén élő országok közötti hatékony ismeret- és tapasztalatmegosztást.
A környezet megóvása és állapotának fokozatos javítása kulcsfontosságú az Európai Unió és polgárai számára. Magyarország uniós csatlakozásában a környezetvédelmi fejezet nagy feladatot jelentett, de egyúttal rendkívüli eredményeket is hozott. Ilyen beruházásokra különböző programok keretében sok százmillió euró támogatást kaptunk, így ennek segítségével komoly környezetvédelmi infrastruktúrát építettünk fel. Elég utalni az Élő-Duna projekt keretében létrejött Budapesti Központi Szennyvíztisztítóra, a győri hulladékgazdálkodási beruházásra vagy a megújulóenergia-források támogatására.
A közelmúlt világméretű élelmiszerválsága és a klímaváltozás felerősítette a figyelmet olyan ágazatok iránt is, mint a vízgazdálkodás. Utóbbit a Duna Régió Stratégia kiemelten fontos uniós kérdéssé emeli. Kossuth óta fontos szerepe van a „dunai elvnek” a magyar közgondolkodásban. Éppen ezért ma is büszkén említhetjük, hogy a tagállamok uniós elnökségünk idején fogadták el a stratégiáról szóló tanácsi záródokumentumot. Hazánk társkoordinátori feladatot vállalt három átfogó területen: Szlovákiával a vízminőség védelme és megőrzése, Romániával a környezeti kockázatok kezelése, Csehországgal a fenntartható energia használatának ösztönzése területén. A munka több szálon folyik, számos projekt – kutatás és beruházás előkészítése, végrehajtása – segíti elő a környezetminőség és -biztonság javítását. Küszöbön áll többek között annak a módszertannak az elfogadása, amely alapján az árvizek veszélyeztette településekről és ipari létesítményekről egységes vizsgálat készül a Duna-völgye egészében. A Külügyminisztérium biztosít helyet a Duna-stratégia keretében Magyarország és az Európai Beruházási Bank által létrehozott irodának. Ez az intézmény a régió államai részére biztosít majd a fenntartható energiagazdálkodáshoz forrásokat.
A szomszédos országokkal ápolt kapcsolatainkban is fontos szerepet tölt be a környezetvédelem kérdése. Itt nem pusztán a még nyitott kérdésekre érdemes figyelni, hanem a határ menti természetvédelmi együttműködések olyan pozitív példáira is, mint az 1992-ben létrehozott magyar–osztrák Fertő–Hanság Nemzeti Park. A magyar, az osztrák, a horvát, a szerb és a szlovén környezetvédelmi tárca vezetője a magyar EU-elnökség alatt, 2011 márciusában Gödöllőn írta alá a Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátum létrehozásának előkészítéséről szóló nyilatkozatot. A közös védett területek és környezetvédelmi programok elősegítik a Kárpát-medence egyedülálló és rendkívül sokszínű természeti értékeinek megőrzését.
A Külügyminisztérium hatékonyan valósítja meg a környezetvédelmi elveket saját háza táján is. Itt nem pusztán arra gondolok, hogy az elmúlt évben vezettük be a minisztériumon belül a szelektív hulladékgyűjtést, amely talán aprónak tűnő, de mégis fontos lépés. Az épített környezet védelme számunkra kiemelt fontossággal bír. A világörökség részét képező Duna-parton álló, Bem rakparti épület idén lett százéves. Tárcánk nagy sikerrel vett részt a Budapest100 – százéves budapesti épületek fesztiválján. Az innen irányított magyar külpolitika pedig a környezetvédelmi elveket is követve tudatosan szolgálja természeti és épített környezeti örökségünk védelmét és a jövő nemzedékek számára történő megőrzését.
(kormany.hu)
