Martonyi János külügyminiszter 2013. március 19-én az MTI kérdésére megerősítette, múlt heti pozsonyi tárgyalásai során felvetette a Benes-dekrétumok kérdését szlovák partnerének azzal, hogy „a kölcsönös kiengesztelődéshez és a múlt lezárásához vezető útra a szlovákiai magyarok irányába történő bocsánatkéréssel kellene lépnünk”.
Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a Külügyminisztériumot, hogy Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny című cseh napilapokban 2013. március 18-án megjelent interjújában azt közölte, ma már elképzelhető, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen a Benes-dekrétumok ügyében.
A szlovák miniszter arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Pozsony részéről egy olyan bocsánatkérés a szlovákiai magyaroktól, mint amilyet 1990-ben a kárpáti németek irányában fogalmazott meg a szlovák kormány, kifejtette: „Igen. Ám, Magyarországgal kapcsolatban lényegesen összetettebb ügyről van szó. Az ilyesmihez két félre van szükség. Ahhoz, hogy ilyen érzékeny dolgok megoldódjanak, ki kell alakítani a megfelelő légkört. Két éve ez még elképzelhetetlen volt. Ma már elképzelhető.” Lajcák szerint Pozsonynak érdeke, hogy a cseh–német kiegyezéshez hasonlóan szintén rendezze a dekrétumok ügyét Budapesttel.
Martonyi János erre utalva 2013. március 19-én az MTI-vel azt közölte, egyetért szlovák kollégájával abban: a két ország között erősödő bizalmi viszony és az intenzív kormányközi kapcsolatok lehetővé teszik, hogy azok a témák is napirendre kerüljenek, amelyek tekintetében a felek álláspontja alapvetően ellentétes volt egymással.
Elmondta, megbeszéléseik során megerősítették, hogy a kérdés rendezése közös érdek. Martonyi János közölte azt is, örömmel nyugtázta, hogy Miroslav Lajcak úgy nyilatkozott, a cseh–német kiegyezéshez hasonlóan Pozsony is lehetőséget lát a dekrétumok problémájának rendezésére Budapesttel.
Martonyi János a múlt heti pozsonyi útja során ellátogatott a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) székházába, ahol hangsúlyozta, bizonyos kérdésekben jelenleg a csendes diplomácia eszközei célravezetőek. Hozzátette: megelégedéssel nyugtázta, hogy Berényi József, az MKP elnöke is úgy nyilatkozott: „megjelent az első reménysugár, hogy kezelni lehet ezt az érzékeny kérdést”.
Martonyi János szerint a szlovák külügyminiszter nyilatkozata további alapot ad arra, hogy a Benes-dekrétumok ügyét rendezni tudják. „A kollektív bűnösség elve még történeti összefüggésben is elfogadhatatlan a mai Európában” – fűzte hozzá.
Edvard Benes csehszlovák államfőnek a második világháború után kiadott dekrétumai alapján telepítettek ki hárommillió szudétanémetet és hurcoltak meg félmillió szlovákiai magyart.
(MTI, Külügyminisztérium)
