A magyar Európa-politika fő célja a nemzeti érdekek képviselete, és ennek érdekében alapvetően a szövetségkötésre kell helyezni a hangsúlyt, de ha szükséges, a konfliktusokat is fel kell vállalni - mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter-jelölti meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén szerdán.
A jelenlegi közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte: az Európai Unióban csak az a tagállam lehet sikeres, amely pontosan meghatározza az érdekeit, pontos jövőképe van, és tudja, mit akar. Más országok ezt teszik, és Magyarországnak is erre van szüksége - értékelte.
Hangsúlyozta: ki kell jelölni az országnak fontos uniós szakpolitikákat, amelyekben kormánytól függetlenül, konszenzust kialakítva juthatnak előre. Jelenleg a bővítés és a szomszédságpolitika tűnik olyan területnek, amelyben számíthatnak minden párt támogatására - közölte Hozzátette: egy ilyen pontot megtalálása jó kiindulási alap a többé-kevésbé konszenzusos Európa-politikához.
Navracsics Tibor közölte: az Európa-politika egyik eszköze a szövetségkötés. Tudni kell, mely országokkal foghatunk össze az egyes kérdésekben. Nagyon fontos a visegrádi együttműködés, és e csoportban több lehetőség is kínálkozik a továbblépésre Emellett érdemes lenne szorosabbra fűzni az együttműködést Horvátországgal és Szlovéniával is - mondta.
A miniszterjelölt az Európa-politika másik lényeges eszközeként említette a konfliktusok felvállalását a nemzeti érdekképviselet jegyében. A külpolitikának nem fokmérője, hogy mennyire konfliktusos, ha egy ország ismeri a nemzeti érdekit, és kiáll értük, időről időre konfliktusokat kell vállalnia - mutatott rá. Megjegyezte: azonban fontos, hogy ezek a konfliktusok ne mérgesedjenek el és ne húzódjanak el.
Navracsics Tibor kifejtette: nagyjából konszenzus van arról, hogy az EU 2014-re válaszúthoz érkezett, ami szükségessé teszi a jövője újragondolását, a második világháború után megfogalmazott európai küldetés áttekintését, felfrissítését. Az EU jövője mindig is vitatott volt, és a vélemények széles skálán mozognak az Európai Egyesült Államok, a föderáció híveitől azokig, akik a nemzetek Európáját, nemzetállami együttműködést akarnak - magyarázta.
A miniszterjelölt kitért a kapcsolattartás jelentőségére is az uniós intézményekben dolgozó magyar politikusokkal.
Józsa Isvtán (MSZP) felvetésével, hogy Magyarország elszigetelődött az utóbbi években, Navracsics Tibor nem értett egyet. Úgy vélte, erre bizonyíték a sikeres magyar EU-elnökség is, amelyet az utóbbi évtized legjobb elnökségei között tartanak számon.
A szocialista politikus az ukrán válságról is érdeklődött, és Navracsics Tibor közölte: fontos az EU álláspontjának támogatása, amely szerint a független, területileg ép, demokratikus és a jogállamiságot tiszteletben tartó Ukrajna áll az érdekünkben. De Magyarországnak emellett lényeges a kárpátaljai közösség is, ezért olyan Ukrajnát akar, amely továbbra is tiszteli a kisebbségeket. Ugyanakkor aggodalomra ad okot a nyelvtörvény hatályon kívül helyezése, ezért oda kell figyelni, hogy a jövő Ukrajnájában is biztosított legyen a kisebbségek nyelvhasználata.
Bana Tibor, a bizottság jobbikos alelnöke arról kérdezett, hogy elképzelhető-e hatáskörök visszavétele az uniótól. A miniszterjelölt úgy válaszolt, hogy ha ez felvetődik a magyar parlamentben, akkor képviselni fogja ezt az álláspontot. De ehhez szerződésmódosítás kellene, amelyhez konszenzusra lenne szükség a tagállamok között, és a jelenlegi helyzetben nem tűnik túl valószínűnek, hogy ezt elérhető lenne.
Navracsics Tibor kinevezését külgazdasági és külügyminiszterré végül a bizottság 6 igen szavazattal - 2 tartózkodás és 1 nem ellenében - támogatta.
(MTI)
