A sérülékeny, kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportokra és az ország gazdasági helyzetére tekintettel a civil szférának folyósított támogatásokat nem függeszti fel az Európai Unió - derül ki az augusztus 21-én a külügyminiszterek rendkívüli tanácskozásán elfogadott dokumentumból.
Az uniós szomszédságpolitika keretében, valamint az EU és Egyiptom között létrejött társulási egyezményben foglaltak alapján Kairónak folyósított uniós támogatásokat viszont felülvizsgálja majd az Európai Unió - erre adtak utasítást a tárcavezetők az Európai Bizottságnak és Catherine Ashton külügyi főképviselőnek.
Az úgynevezett következtetésekben a tagállamok tárcavezetői arról is határoztak, hogy felfüggesztik minden olyan eszköz, felszerelés, berendezés kiviteli engedélyét Egyiptomba, amely felhasználható az elnyomáshoz. Döntöttek arról is, hogy a tagállamok felülvizsgálják védelmi együttműködésüket Kairóval, valamint az Egyiptomnak e területen nyújtott támogatásokat.
A dokumentum megállapítja, hogy a biztonsági erők aránytalanul nagy erőt alkalmaztak műveleteik során, emiatt pedig elfogadhatatlanul sok ember sérült és halt meg.
"Az Európai Unió a lehető legvilágosabban elítéli az erőszak minden formáját" - szögezi le a dokumentum, amely a biztonsági erők mellett a terrorista támadásokat is elítéli, kiemeli a templomokat ért és a kopt keresztény közösség tagjait célba vevő támadásokat.
"Az EU minden körülmények között kiáll a vallás és lelkiismeret szabadsága mellett, és elítél minden olyan esetet, amelyben valakit hite vagy vallása miatt ér támadás" - áll a dokumentumban.
A tanácskozáson Magyarországot képviselő Martonyi János külügyminiszter sikerként értékelte, hogy a 28 tagállamnak sikerült minden kérdésben egységes álláspontot kialakítania. Rámutatott, hogy az EU-nak különleges felelőssége, érdekeltsége fűződik az egyiptomi helyzethez, mert míg az Egyesült Államok megítélése a térségben korántsem egyöntetű, az arab országok pedig az egyiptomi helyzet megítélésében húznak szét, az Európai Unió messze a legfontosabb partner Kairó számára befektetési, kereskedelmi és turisztikai szempontból is.
A kopt keresztény közösségeket ért támadások megemlítése, elítélése a dokumentumban Martonyi János szerint Magyarország és több más tagállam számára is kiemelten fontos, ennek "elvi jelentősége van".
"Ez egy 10-12 milliós kisebbség, és bármikor, ha a dolgok rosszra fordulnak, úgy tűnik, hogy nekik kell a bűnbak szerepét eljátszaniuk" - mondta Martonyi János. A hatalom figyelmét így erre is fel kell hívni, mert az ő feladatuk lett volna megvédeni a keresztényeket és templomaikat - tette hozzá.
A külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy az Európai Uniónak a mérsékelt erőket kell támogatnia mind a Muszlim Testvériség, mind a kormányzat oldalán, valamint, hogy nagyobb szerepet kellene adni annak a szekuláris erőnek, amely a Hoszni Mubarak megbuktatásához vezető folyamatokban aktív szerepet vállalt.
Martonyi János szerint a dokumentum szankciókról nem tesz ugyan említést, de egyértelműen jelzi a kormányzatnak: az EU azt várja el, hogy a hadsereg gyakoroljon önmérsékletet, tartózkodjon a túlzott erő használatától.
"Egész egyszerűen elfogadhatatlan bármilyen politikai vitának, vagy tüntetésnek az ilyen eszközökkel történő megoldása" - szögezte le a külügyminiszter. Megjegyezte, hogy az EU-nak meg kell őriznie cselekvőképességét, az egyiptomi közvéleményre is oda kell figyelnie, de egyik fél mellett sem szabad állást foglalnia, hanem a felek közötti politikai megoldást kell elősegítenie.
A külügyminiszterek által elfogadott dokumentum az erőszak beszüntetését követeli, és minden egyiptomit arra kér, hogy tartózkodjon minden olyan tevékenységtől, provokációtól, gyűlöletbeszédtől, amely erőszakhoz vezethet.
"(Az EU) felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy szüntessék meg a rendkívüli állapotot, sürgősen állítsák helyre a jogbiztonságot, engedjék szabadon a politikai foglyokat, és tartsák tiszteletben nemzetközi kötelezettségeiket a fogvatartottakkal való bánásmódot illetően" - fogalmaznak a következtetések.
Az eddigiekkel összhangban a külügyminiszterek tanácsa is minden társadalmi réteg számára nyitott, demokratikus folyamatot sürget Egyiptomban, és külön kitér arra is, hogy egyetlen olyan politikai alakulatot, csoportot sem szabad feloszlatni, amely elutasítja az erőszakot és tiszteletben tartja a demokratikus játékszabályokat.
(MTI)
