Csaknem 40 évvel a Helsinki Záróokmány aláírása után a sokat bírált Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egy reformterv megvalósítását határozta el dublini külügyminiszteri értekezletén.

Az 57 tagállam külügyminiszterei 2012. december 7-én egy úgynevezett útitervben állapodtak meg, amellyel szerintük fenntartható a szervezet cselekvőképessége a változó politikai környezetben. A reform szilárd alapot fog nyújtani az EBESZ-nek ahhoz, hogy fennállásának új szakaszába lépjen, és az új biztonsági kihívásoknak megfeleljen – jelentette ki Lamberto Zannier, a szervezet főtitkára.

A Helsinki Záróokmányban a tagállamok rögzítették azokat az alapelveket, amelyeket az egymással fenntartott kapcsolataikban kötelezően betartanak, köztük az erőszaktól való tartózkodást a konfliktusok megoldásában és az államok szuverenitásának tiszteletben tartását. Ezeket az alapelveket a Dublinban elfogadott nyilatkozat szerint kiterjesztik a digitális világra is.

A „Helsinki 40” elnevezésű megújulási folyamatot 2015-ben, a záróokmány aláírásának 40. évfordulóján tervezik befejezni. Ez a dokumentum volt az egyik legfontosabb diplomáciai megalapozása a hidegháború lezárásának Európában.

A megújulási folyamat azon a nyilatkozaton alapul, amelyet az EBESZ állam- és kormányfői két évvel ezelőtt a kazahsztáni Asztanában dolgoztak ki. Ebben rögzítették egy szabad, demokratikus, közösségi és oszthatatlan euroatlanti és eurázsiai biztonsági közösség vízióját Vancouvertól Vlagyivosztokig. Ez a közösség a tagállamok szándéka szerint „a közösen elfogadott elveken, a közös világlátáson és a közös célokon” fog nyugodni.

Magyarországot az értekezleten Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára képviselte, aki a 2012. december 6-i plenáris ülésen mondott beszédet.

(MTI, Külügyminisztérium)