Martonyi János szerint a szeptember elején Walesben tartandó NATO-csúcstalálkozónak azt a nagyon fontos politikai üzenetet kell közvetítenie, hogy a szövetség bővítése folyik tovább.
A magyar külügyminiszter erről kedden beszélt Brüsszelben, ahol az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének székházában a magyar NATO-csatlakozás 15. évfordulójáról való megemlékezés jegyében Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral együtt megnyitotta Robert Capa magyar származású sajtófotós műveinek kiállítását.
Kép letöltése
Ünnepi beszédében Martonyi János emlékeztetett arra, hogy a teljességgel szabad Európa megteremtése érdekében hatalmas eredmények születtek, de vannak még elvégzendő feladatok. Szerinte a NATO-nak be kell engednie a sorai közé azokat az országokat, amelyek hajlandóak és képesek is teljesíteni a tagsági feltételeket. Ezzel alapvetően a nyugat-balkáni térségre utalt, amelynek több állama vár arra, hogy előre léphessen az euroatlanti integráció útján.
A megnyitó ünnepség után magyar újságíróknak nyilatkozva a külügyminiszter elmondta: Rasmussennel folytatott kétoldalú megbeszélésén egyetértettek abban: kívánatos, hogy a walesi csúcs az úgynevezett nyitott ajtó politikájáról szólva "lépjen túl az eddigi szóhasználaton, tehát valami többletelemet mindenféleképpen tartalmaznia kell majd a csúcson elfogadott határozatnak".
Martonyi újságírói kérdésre válaszolva ehhez hozzátette: Magyarország leginkább azt szeretné, ha azokat, akik képesek és hajlandóak a tagsági követelmények teljesítésére, meghívnák a szövetségbe. Szerinte nagyon fontos, hogy az érintettek ne veszítsék el a reményt, lássák azt, hogy módjuk van közeledni a NATO-hoz.
Kép letöltése
NATO-források az MTI-nek azt mondták: az, hogy "bővítési csúcs" lesz-e a szeptemberi walesi értekezlet, az elkövetkező hónapok tanácskozásai során, elképzelhetőleg csak nyár elejére fog kikristályosodni.
Több egybehangzó forrás vélekedett úgy, hogy Montenegrónak lehet leginkább esélye az euroatlanti integrációs folyamatban történő jelentősebb előrelépésre.
Anders Fogh Rasmussen a Capa-kiállítás megnyitóján - a normandiai partraszállásról készült fotók egyikére utalva - megjegyezte: a huszadik században az amerikai és kanadai katonáknak kétszer is át kellett kelniük az óceánon, hogy segítsenek Európának visszanyernie a szabadságát. A NATO létrejötte - tette hozzá - abból a felismerésből fakadt, hogy Észak-Amerika és Európa biztonsága oszthatatlan.
A főtitkár - mint arról Martonyi János beszámolt - a kétoldalú találkozón elismerését és köszönetét fejezte ki az afganisztáni és a nyugat-balkáni NATO-művelethez való magyar hozzájárulásért. Köszönetet mondott azért is, hogy Magyarország erősíti jelenlétét a koszovói KFOR-erőben.
A magyar külügyminiszter a találkozón megerősítette, hogy az ország 2016 és 2022 között fokozatosan a GDP 1,39 százalékára fogja növelni honvédelmi költségvetését. Tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára állt, valamint abban a reményben, hogy ez a növekedés folytatódik, sőt gyorsul, ez a százalékos növekedés abszolút összegben még jelentősebb lesz.
Martonyi János elmondta: Anders Fogh Rasmussennel beszélt Ukrajnáról is. Erről azonban nem kívánt közelebbi részleteket elárulni, arra hivatkozva, hogy a helyzet óráról órára változik. Elmondta, hogy mind Budapesten, mind Brüsszelben szoros figyelemmel kísérik az ukrajnai eseményeket. A NATO-nak ebben egyelőre nincs semmilyen szerepe, Magyarországot, mint Ukrajnával szomszédos országot ugyanakkor különösen érintik az Ukrajnában történtek - mondta Martonyi, és utalt Közép-Európa "különleges érintettségére és érdekeltségére" Ukrajnával kapcsolatban.
(MTI)