A Visegrádi Csoport (V4) külügyminiszterei és nyugat-balkáni partnereik találkozójára a V4 magyar elnökségének védnöksége alatt került sor Gödöllőn, 2013. október 31-én. Közlemény.

A találkozón különleges meghívottként részt vett az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét képviselő litván külügyminiszter, Ausztria külügyminisztériumának államtitkára, Törökország külügyminisztériumának helyettes államtitkára, az Amerikai Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára; valamint a bővítési és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos.

A résztvevők hangsúlyozták a Nyugat-Balkánnak szentelt évenkénti V4 külügyminiszteri találkozó jelentőségét, kiemelve, hogy a rendezvény az elmúlt öt év során a régió hiteles konzultációs keretévé vált.

A V4 országok kinyilvánították erőteljes és folyamatos támogatásukat a bővítési folyamat lendületének fenntartása iránt. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozása az Európai Unióhoz mind az uniós tagállamoknak, mind pedig az aspiráló országoknak közös érdekük. A bővítés folyamat stabilizáló és átalakító hatása minden partner javára válik. A résztvevők álláspontja azonos: a folyamatnak hitelesnek és konzisztensnek kell lennie, és továbbra is a feltételesség és egyéni teljesítmény elvein kell alapulnia.

A résztvevők megvitatták a nyugat-balkáni régió aktuális helyzetét, és üdvözölték az Európai Bizottság által nemrég megjelentetett, részletes és kiegyensúlyozott bővítési csomag megállapításait, ami a következő egyéves időszakra egységes bővítési stratégiát kínál, a többi között hangsúlyozva a gazdasági kormányzás és versenyképesség jelentőségét.

A V4 tagországok üdvözölték Montenegró jelentős eredményeit, amelyeket a csatlakozási tárgyalások során elért. Kifejezték támogatásukat aziránt, hogy legkésőbb 2014 januárjában kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Szerbiával, ideális esetben röviddel az új feltételeket nem tartalmazó tárgyalási keret elfogadása után. Ugyancsak támogatják a Koszovóval* folytatott stabilizációs és társulási megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdését; emellett hangsúlyozták a Belgrád és Pristina között folyó párbeszéd és az elért megállapodások végrehajtásának fontosságát. Ezzel összefüggésben kiemelték a párbeszéd, illetve az EKSZ és személyesen Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, bizottsági alelnök ezt szolgáló munkája iránti további támogatásukat. A V4 tagországok nagy jelentőséget tulajdonítottak a széleskörű részvételnek a november 3-i koszovói helyhatósági választásokon, és hangsúlyozták az ehhez szükséges környezet létrehozásának fontosságát. A résztvevők kifejezték támogatásukat és reményüket, hogy sikerül felülkerekedni a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság előmenetelét hátráltató akadályokon, hangsúlyozva a csatlakozási tárgyalások megnyitására irányuló döntés szükségességét. A V4 tagországok kedvezően ítélik meg az Albánia által eddig elért eredményeket, és az Európai Bizottságnak az EU-tagjelöltség decemberi megajánlására vonatkozó javaslatát. A V4 országok kifejezték Bosznia-Hercegovina európai jövője iránti elkötelezettségüket, egyúttal hangot adtak aggodalmuknak, amiért az ország nem halad előre az európai úton.

A miniszterek számba vették a nyugat-balkáni régióval kapcsolatos jelenlegi V4-es tevékenységet, és elemezték, hogy milyen módon és milyen eszközökkel tudják intenzívebben támogatni az érintett országokat az EU-tagsághoz vezető úton.
A visegrádi országok megerősítették, hogy készek az átalakulással és az európai integrációval kapcsolatos tapasztalataik megosztására. A regionális együttműködés a hiteles párbeszéd, a megbékélés, a stabilitás és a jólét lényeges eszköze, egyúttal a Nyugat-Balkán számára az EU-tagság fontos előfeltétele is. Ebből adódóan a V4 országok kiemelt fontosságot tulajdonítanak az általuk regionális keretben kifejtett együttműködéssel kapcsolatos know-how átadásának.

A V4 országok arra törekszenek, hogy konkrét projekteken alapuló segítséget nyújtsanak a Nyugat-Balkánnak. A „Visegrád+” keretében a Nemzetközi Visegrádi Alap már kiterjesztette a nyugat-balkáni országokra irányuló tevékenységét az első olyan projektek finanszírozásával, amelyeket a régió nem-kormányzati szervezetei nyújtottak be; és ezt a támogatást az európai értékek és az integráció előmozdításának céljából a jövőben is folytatni fogja. A jogállamiság és a demokratikus kormányzás megerősítése továbbra is alapvető fontosságú marad a Nyugat-Balkán számára az EU-csatlakozáshoz vezető úton. Erre tekintettel a V4 országok a nyugat-balkáni partnereikkel együtt folytatják a jogállamiság és alapjogok fejlesztését célzó V4+Nyugat-Balkán szakértői hálózat kiépítését, azzal a céllal, hogy előmozdítsák a reformfolyamatokat és technikai segítséget nyújtsanak, kiemelten a közigazgatási reformokra, valamint az emberi jogok védelmével és előmozdításával foglalkozó nemzeti intézményekre összpontosítva. A helyi együttműködés élénkítése, továbbá a nyugat-balkáni régió országai és a többi érdekelt fél közötti hatékony regionális együttműködés fejlesztésének bátorítása céljából a V4 arra ösztönzi a nyugat-balkáni országokat, hogy növeljék erőfeszítéseiket egy olyan regionális alap megteremtése érdekében, amely a Nemzetközi Visegrádi Alap mintájára jönne létre. Az új alap fő tevékenysége a helyi civil szervezetek – kulturális, tudományos, oktatási, határokon átnyúló együttműködést elősegítő és civil társadalmi kapacitást építő – projektjeihez nyújtandó támogatások odaítélése lenne.

A V4 országok aláhúzták annak jelentőségét, hogy a NATO és az EU fenntartsa elkötelezettségét a nyugat-balkáni régió stabilitása és biztonsága iránt. A V4 továbbra is határozottan elkötelezett a NATO „nyitott kapuk” politikája iránt, és ennek megfelelően továbbra is támogatja a nyugat-balkáni országok NATO tagságra irányuló törekvéseit. A politikai támogatás mellett a visegrádi országok továbbra is készek ezt az euro-atlanti integrációjuk során szerzett tapasztalataik aktív átadásával is elősegíteni.

(Külügyminisztérium)