A magyar diplomácia legfontosabb feladata a következő évtizedekben is a térségpolitika lesz, hiszen a magyar külpolitikának mindig az a leglényegesebb, hogy a határon túli magyar közösségek helyzete miként alakul - mondta Martonyi János leköszönő külügyminiszter az Infó Rádió Aréna című csütörtöki műsorában.
A miniszter kiemelte: akkor lehet javítani a határon túli magyarok helyzetén, ha ó együttműködést, erős kapcsolatrendszert, kölcsönös bizalmat épít ki Magyarország a szomszédos országokkal, és ez a mindenkori magyar külpolitika kardinális tétele marad. Ez nem mond ellent a nyitás politikájának vagy annak, hogy az ország aktív részese a transzatlanti együttműködésnek és az európai integrációnak - közölte.
Martonyi János az ukrajnai helyzetről beszélve azt mondta, jó hír, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jelen lesz Petro Porosenko megválasztott ukrán elnök beiktatási ünnepségén, és talán alkalom nyílik egy rövid megbeszélésre is közöttük. "Ha az ukránok bármifajta bizalmatlanságot táplálnak is velünk szemben", fontos ezt eloszlatni - közölte.
Magyarország nem érdekelt a gazdasági háborúban, a gazdasági szankciókban, miként senki más, így Oroszország sem. Remélhetőleg "lassan mindenki lecsillapodik", és belátja, hogy gyors politikai megoldásra van szükség - jelentette ki.
Az Európai Bizottság következő elnökének megválasztásával kapcsolatban a külügyminiszter arról beszélt, hogy bár Jean-Claude Juncker "kiváló ember", kapitális és szinte helyrehozhatatlan hibát követett el a választás előtt néhány nappal, "amikor megsértette lényegében Magyarországot és Orbán Viktort", hiszen a magyarok a Fideszre leadott szavazatokat közvetve Junckerre is adták. A történtek felvetik a kérdést, hogy a bizottság elnökeként esetleg milyen kijelentéseket tenne majd - mondta.
Megjegyezte: ha hosszú politikai vita kezdődik a bizottság elnökének személyéről, akkor tovább csökken a polgárok bizalma az EU iránt.
Martonyi János két külügyminiszteri mandátumát értékelve úgy fogalmazott, a lényeg az, hogy a rendszerváltozás nagy külpolitikai céljai megvalósultak. Bizonyos szempontból talán többre számítottak, de az alapvető célokat elérték: Magyarország csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hoz, és felépítették a közép-európai együttműködést.
Hangsúlyozta: Közép-Európa minden szempontból sokat fejlődött az elmúlt években. Talán többet is lehetett volna, "bizonyos álmaink még nem valósultak meg", mások valószínűleg már nem is fognak, de létrejött a közép-európai népekben az összetartozás érzése, aminek gazdasági és politikai eredményei is lettek - magyarázta. Hozzátette: a régió megindult a felzárkózás útján, de előrébb is juthatott volna a kölcsönös kiengesztelődésben és összetartásban.
A külügyminiszter az elmúlt évek sikerei között említette még, hogy Magyarország nyitott a világ felé. Pár éve elindult ez a politika, amelynek már most is sok eredménye van, és még lesz is - mondta.
Arra is kitért, hogy bár sokan többet vártak tőle, hatalmas lehetőséget adott a csatlakozás az európai integrációhoz. Tény, hogy "az első hat évben ezzel nem nagyon tudtunk élni", de az integráció Magyarországnak tényleges előnyöket hozott - jelentette ki.
Martonyi János kiemelte az uniós alapszerződések tiszteletben tartásának jelentőségét, a jogállamiságnak ugyanis európai szinten is érvényesülnie kell. A szubszidiaritás fontosságát is aláhúzta, mert mindig a legalacsonyabb szinten kell a kérdéseket megoldani és szabályozni, csak ott van szükség uniós szabályozásra, fellépésre, ahol a tagállami megoldás nem lehet elég hatékony.
Martonyi János végül azt mondta, hogy operatív feladatot már nem vállal, de biztosan sok elfoglaltsága lesz.
(MTI)