A nukleáris energia használatának és az EU-polgárokat megillető jogosultságok maradéktalan érvényesítésének fontosságáról tárgyalt kedden Londonban brit kollégájával a magyar külügyminiszter.

Martonyi János a megbeszélések után az MTI-nek elmondta: William Hague brit külügyminiszterrel egyetértettek abban, hogy mindkét országnak szüksége van az atomenergia-termelésre az energiaellátás biztonságának és függetlenségének megteremtése, valamint a gazdasági versenyképesség javítása végett. Közölte: meghívta Hague-et, hogy májusban Budapesten találkozzon a visegrádi négyek külügyminisztereivel, az energiakérdés mellett Közép-Európa és Nagy-Britannia kapcsolatainak általános áttekintése céljából.

Az Európai Unióhoz fűződő viszonyról Martonyi János a tárgyaláson kifejtette, hogy a magyar kormány eurorealista álláspontot képvisel, és úgy látja, hogy "a lopakodó hatáskörbővítéseknek útját kell állni". Ugyanakkor Magyarország nagyon fontosnak tartja, és minden eszközzel azt fogja elősegíteni, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon, mivel Közép-Európának és az Unió egészének is erre van szüksége. David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök tavaly bejelentette, hogy ha a párt kormányon marad a 2015-ben esedékes parlamenti választások után, a brit választók 2017 végéig népszavazáson dönthetnek arról, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e.

Arra kérdésre, hogy William Hague-gel tartott keddi tárgyalásán szóba kerültek-e a külföldi EU-munkavállalókkal szemben tervezett, illetve már bevezetett brit szigorítások, Martonyi János külügyminiszter igennel felelt, mondván: a találkozón megerősítette a négy visegrádi külügyminiszter által már novemberben leszögezett elvi álláspontot, amely szerint az uniós szabadságjogok teljes érvényesülése – így a munkavállalás szabadsága – nélkül nincs egységes belső piac.

Az egységes belső piacot éppen Nagy-Britannia kívánja erősíteni és mélyíteni, és ennek ismeretében nehéz megérteni, hogy miképp lehet a négy alapvető uniós szabadságjog közül egyet – a munkaerő szabad mozgását – kiemelni, és azt külön korlátozni – fogalmazott Martonyi János. Hozzátette: ez nyilvánvalóan lehetetlen és elfogadhatatlan. A magyar külügyminiszter szerint azt is látni kell, hogy a Közép-Európából, például a visegrádi országokból az elmúlt években sokkal kevesebben érkeztek az Egyesült Királyságba, mint az Európai Unión kívüli országokból. Magyarország ezért úgy gondolja, hogy a közép-európai EU-munkavállalók nem jelentenek veszélyt Nagy-Britanniára.

Ha vannak visszaélések a szociális ellátás terén, azokat természetesen meg kell akadályozni, de az ilyen típusú visszaélések kizárásához a kétoldalú kapcsolatok is megfelelő kereteket nyújtanak – hangsúlyozta az MTI-nek nyilatkozva Martonyi János. Arra a kérdésre, hogy e felvetéseire a brit tárgyalópartner miként reagált, a külügyminiszter kijelentette: az uniós szabadságjogok érvényesítésével kapcsolatos elvi kérdésekben a két fél egyetértett, a briteknek viszont "vannak gondjaik, aggodalmaik és nyilvánvalóan politikai szempontjaik is" elsősorban a szociális ellátás terén. Ez azonban "egy olyan kérdés, amelyben nekünk az elvi álláspontunkat kell egyértelműen és világosan leszögeznünk".

Utalni kell emellett azokra a kétségbevonhatatlan tényekre is, amelyek azt bizonyítják, hogy a közép-európai, és különösen a magyar munkavállalók a brit munkapiacra és a szociális ellátórendszerre semmiféle veszélyt nem jelentenek – hangsúlyozta Martonyi János. A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció az utóbbi hónapokban sorra jelenti be a külföldi EU-munkavállalókra vonatkozó szigorítási terveket, amelyek közül több az év első napján életbe is lépett.

Az uniós társországokból érkezők például nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában immár nem igényelhetnek álláskeresőknek járó szociális juttatásokat, és a három hónap leteltével is legfeljebb hat hónapig kérhetnek ilyen jellegű támogatást. Iain Duncan Smith brit munka- és nyugdíjügyi miniszter egy hétvégi lapinterjúban közvetlen utalást tett a brit kormány további szigorítási szándékaira, kijelentetve: a szociális ellátások teljes körének hozzáférhetővé tétele előtti időszak akár egy-két évre is meghosszabbodhat.

(MTI)