Harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokról és a nemzetközi kereskedelem európai növekedésre gyakorolt hatásáról vitáztak az uniós tagállamok külkereskedelmi kérdésekben illetékes miniszterei a Külügyek Tanácsa 2012. május 31-i, brüsszeli ülésén. A Tanács hivatalosan is hozzájárulását adta a Kolumbiával és Peruval megtárgyalt szabadkereskedelmi megállapodás aláírásához, valamint felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy Vietnammal is kezdjen tárgyalásokat szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről. Hazánkat Martonyi János külügyminiszter képviselte.

Szabadkereskedelmi megállapodás Kolumbiával és Peruval, tárgyalások Vietnammal

A két dél-amerikai országgal letárgyalt szabadkereskedelmi megállapodást 2011 márciusában kezdeményezték, és 2012 márciusában már politikai egyetértés jött létre az unión belül annak tartalmát illetően. A megállapodás eltörli a magas vámokat, igyekszik megoldást találni a kereskedelem technikai jellegű akadályaira, liberalizálja a szolgáltatások piacát, védelmet nyújt az EU eredetvédelemmel ellátott termékeinek, valamint megnyitja a közbeszerzési piacot. A megállapodásba belefoglaltak munka- és környezetvédelmi normákat, valamint rendelkeznek a viták gyors és hatékony rendezéséről.

A megállapodáshoz – amely az érintett két dél-amerikai országban az amerikai cégekkel lényegében megegyező versenyfeltételeket teremt az európai vállalkozások számára – bármikor csatlakozhat az Andok-közösség másik két tagja, Bolívia és Ecuador is.

A Vietnammal való szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdéséhez adott felhatalmazással az EU immár a harmadik ASEAN-tagállammal törekszik ilyen jellegű megállapodásra. A szabadkereskedelmi tárgyalások már folyamatban vannak Szingapúrral és Malajziával. A délkelet-ázsiai államokat tömörítő ASEAN az unió harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnere

A kereskedelempolitikáért felelős miniszterek tanácskozásán Magyarországot Martonyi János képviselte.

Globális nyitás és kereskedelempolitika

A külügyminiszter a tanácsülés utáni sajtóértekezletén a magyar külpolitika „fő vonulatának”, a globális nyitásnak a kontextusába helyezte az EU kereskedelmi kapcsolatairól folytatott vitát. Hangsúlyozta, hogy bár magyar külgazdaság-politika jelentős része az EU keretei között valósul meg, „nagyon lényeges” az is, hogy miként alakulnak az ország kapcsolatai „a világgazdaság és a világpolitika legfontosabb tényezőivel”.

A Tanács a június végi EU-csúcs előkészítésének jegyében áttekintette, hogy miként tud hozzájárulni a növekedéshez a nemzetközi kereskedelem. Martonyi szerint a tagállamok látják a belső fogyasztás korlátait, azt, hogy az EU 2008-2009-ben főként azért tudta elkerülni a depressziót, mert a világ egyes részei, mindenekelőtt a feltörekvő piacok felé szépen tudott exportálni.

Ezért a tagállamok többsége egyetért abban, hogy a növekedés forrásait a külső keresletben kell fellelni, de néhány tagállam, köztük Magyarország is felhívja a figyelmet arra, hogy „növekedést és munkahelyeket elsősorban az Európai Unióban akarunk teremteni”, mondta Martonyi. Szerinte az EU-nak határozott és erős tárgyalási pozíciót kell képviselni mindenkereskedelmi partnerével szemben, hogy a közösségi ipari és szolgáltatási szektorok külső piaci lehetőségeket kapjanak.

A miniszter kiemelte, hogy az ülésen külön felhívta a figyelmet a kis- és közepes vállalkozások szerepére a foglalkoztatás növelésében.

Tárgyalások Japánnal és Kanadával

Az ülésen megvitatott, harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat érintve Martonyi beszélt arról, hogy a Tanács egyelőre nem hozott döntést a szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdéséről Japánnal, így a Bizottság nem kezdi el a tárgyalási mandátum kidolgozását. Folyik a tárgyalások témáinak a felmérése, mert az EU egyes területeken már a tárgyalások előtt valamiféle biztosítékot akar kapni, hogy Japán rugalmasságot fog tanúsítani, emlékeztetett a miniszter. Ide sorolta az úgynevezett nem vámjellegű akadályok, a közbeszerzés, a szolgáltatáskereskedelem bizonyos kérdéseit. Jó néhány tagállam azonban kevesli az eddigi eredményeket.

„Mi nyitottak vagyunk, mi úgy látjuk, hogy Magyarországnak alapvetően érdeke lehet egy megfelelő szabadkereskedelmi megállapodás, azzal persze, hogy a japán piac is lényegesen megnyílik” – fogalmazott a miniszter. Szerinte Magyarország szempontjából különösen fontos lenne a mezőgazdasági, élelmiszeripari korlátozások lebontása.

A Kanadával folyó szabadkereskedelmi tárgyalásokról a külügyminiszter azt mondta, remény van arra, hogy az év végéig be is fejeződjenek, de „nagyon nehéz, bonyolult tárgyalások” vannak még hátra.

(eu.kormany.hu, MTI)