Az ukrajnai válságra politikai-diplomáciai megoldást kell találni, és e tekintetben láthatóak is bizonyos pozitív jelek, ami tükröződött John Kerry amerikai külügyminiszter felszólalásában – mondta újságíróknak Martonyi János, miután a NATO-országok külügyminisztereinek 2014. április elsején kezdődött, kétnapos brüsszeli tanácskozása első napján áttekintették a NATO–orosz viszonyt és Ukrajna támogatását.

A magyar diplomácia irányítója hangsúlyozta, hogy miközben az atlanti szövetség felfüggesztette a gyakorlati együttműködési programokat Oroszországgal, a kommunikáció, a politikai párbeszéd a két fél között fennmarad.

Martonyi a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy nem lehet előre látni az eseményeket. Szerinte fontos lenne, hogy az orosz vezetés tegyen teljesen egyértelmű, világos nyilatkozatot, vállaljon kötelezettséget arra, „hogy az orosz csapatok nem fogják átlépni Ukrajna határát sem keleten, sem délen”.

Az orosz külügyminiszter ugyan többször mondta, hogy ez nem áll szándékukban, ám „a csapatmozgások nem teljesen ezt támasztották alá” – mondta a magyar miniszter. Szerinte valóban van ugyan arra utaló jel, hogy az oroszok esetleg egy komolyabb egységet visszavontak az ukrán határ közeléből, de a csapatmozgások tekintetében nem világos a kép az elmúlt 24 vagy 48 órát illetően.

Martonyi János ironikusan megjegyezte: „én a csapatmozgások tekintetében már bizalmatlan vagyok. Annak idején november első napjaiban arról volt szó, hogy a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot, aztán később nem ez következett be”.

A magyar diplomácia irányítója kitért arra, hogy a NATO-országok elhatározták: erősítik katonai jelenlétüket „a határvidéken, a Baltikumban, Lengyelországban és esetleg más országokban is”. Ez azonban – hangsúlyozta Martonyi János – nem jelent katonai fellépést. A miniszter aláhúzta, hogy a NATO, mint katonai szövetség nem főszereplője a politikai-diplomáciai megoldás keresésének.

Emlékeztetett arra, hogy 3-5 tagállam korábban jelezte, repülőgépeket küld légtérvédelem céljára Lengyelországba és a Baltikumba is. Most a külügyminiszteri ülésen – tette hozzá – elhangzottak további felajánlások.

„Szó lehet arról is – folytatta Martonyi János –, hogy korlátozott, ideiglenes jelenlétre sor kerül egyes országokban”. Ezek azonban – hangsúlyozta – kétoldalú megállapodásra épülő lehetőségek, nem a NATO dönt róluk. Minden NATO-tagország saját maga dönti el, hogy ilyen szempontból milyen jelenlétet kér, és hogy ki tudja ezt a segítséget biztosítani – magyarázta a miniszter az ilyen esetben követett eljárást.

Martonyi János kiemelte, hogy a kialakult helyzetben nagyon fontos a kelet-európai NATO-partnerekkel, köztük a tagságra pályázó országokkal való együttműködés. Azt azonban most is világosan leszögezték – tette hozzá –, hogy a kollektív védelem, amiről a NATO-t megalapító Washingtoni Szerződés 5. cikke szól, kizárólag a tagállamok tekintetében érvényesül. A magyar miniszter szerint bár nagyon fontosak adott esetben az úgynevezett expedíciós feladatok is, az 5. cikk jelenti a NATO lényegét, Magyarország is a kollektív védelemhez való csatlakozás érdekében lépett be a szervezetbe.

Martonyi szerint az események nyomán az a felismerés is megerősítést nyert, hogy a terület védelme a mai, újszerű kihívásokkal teli világban sem veszítette el a fontosságát. A nemzetközi jog alapvető normája, hogy „területet erőszakkal elfoglalni nem lehet” – fogalmazott a magyar külügyminiszter.

(MTI)