Martonyi János szerint a magyarok hálásak a németeknek az Európa újraegyesítésében játszott szerepükért, azért, hogy a német külpolitika megérezte, a német újraegyesítés sikeres véghezvitele után aktívan közre kell működnie a kontinens újraegyesítésében.
A külügyminiszter Az Ostpolitiktól (keleti politikától) az európai partnerségig című 2013. május 6-i budapesti konferencián azt mondta, hogy Európa egységének megőrzésében, erősítésében is nagy a szerepe és felelőssége Németországnak, a németek tudják, hogy a válságkezelés azonnali lépései mellett el kell gondolkodni Európa jövőképén is.
A hosszú távú megfontolásokat illetően Martonyi János kitért arra, hogy csökken a transzatlanti szövetség részesedése a világ GDP-jének előállításából, ezért fontos az amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodás megkötése.
Hangsúlyozta: ma az unióban az egyenlő elbánás elve „sok szempontból csorbát szenved”, ezért támogatja Magyarország azt a német, dán, finn és holland közös javaslatot, hogy próbáljanak meg egyenlő kritériumrendszert megvalósítani a jogállamiság elbírálásánál.
Guido Westerwelle német külügyminiszter a konferencián arról beszélt, hogy fel kell ismerni: mindegyik európai ország egyedül túl kicsi a világban, még az Európában viszonylag nagy Németországnak is szükséges van szövetségesekre, az európai országok egy sorsközösséghez tartoznak.
Arra is kitért, hogy nem új adósságokkal kell a növekedést ösztönözni, így csak évtizedekre „bebetonozzák” a munkanélküliséget Európában, holott ez súlyos probléma, különösen az európai fiatalok körében.
Az Andrássy Egyetemen tartott konferenciát abból az alkalomból szervezték, hogy a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és Magyarország 40 éve, 1973. december 20-án vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat.
Martonyi János úgy fogalmazott: 40 év történelmi megközelítésben nem nagy idő, de ez különlegesen eseménydús időszak volt, óriási változások történtek mindkét országban, Európában és a világban is. Ezen időszak első évtizedeiben érezték, hogy mind Németország, mind Európa megosztottsága természetellenes, a világpolitika mesterségesen hozta létre ezt a helyzetet – közölte.
Meglátása szerint azt is tudták, hogy a két megosztottság egymástól elválaszthatatlan, és ha az egyik megszűnik, a másikkal is nagy eséllyel ez történik. A rendszerváltás idején Közép-Európában teljes volt az egyetértés arról, hogy Németországot újra kell egyesíteni, és ez megteremti lehetőségét annak, hogy Európa is újraegyesüljön – emelte ki. Hozzátette: Európa újraegyesítése még nem ért véget, ebben van még feladat.
Guido Westerwelle német külügyminiszter kiemelte: Németország és Magyarország közös határok nélkül is szomszédnak érzi magát, hiszen Európa kettéosztottságát együtt győzték le, és az egységesítését is együtt kell befejezni.
Emlékeztetett arra, hogy amikor az NSZK és Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat, Németország megosztott ország volt, tartott a hidegháború, ma pedig már a demokratikus Európa része mindkét ország. Aztán a két német állam megint „egy nemzetté nőtt össze”, 1989 az egyik legboldogabb éve volt egy szörnyű évszázadnak: leomlott a berlini fal, és megtörtént az újraegyesítés – idézte fel. Hozzátette: hálásak „a bátor magyaroknak” az akkori segítségükért, ez összehozza, összetartja a két népet, ez a közös történelem a barátságuk alapja.
Az eseményen a két tárcavezető megnyitotta a 40 év – 40 kép című fotókiállítást, amely 40 fényképpel idézi fel az együttműködés eddigi évtizedeit. A kiállítás célja, hogy a történelmi jelentőségű pillanatok, a magas szintű politikai események mellett az emberek közötti barátság és együttműködés mindennapjait is bemutassa.
(MTI, Külügyminisztérium)
