Martonyi János külügyminiszter szeptember 15-ei belgrádi megbeszélésén Božidar Đelić miniszterelnök-helyettessel semmilyen formában nem biztosította arról szerb tárgyalópartnerét, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvénynek ne lenne európai uniós vonatkozása, illetve EU-jogi hatása. Ezzel szemben felhívta a figyelmet arra, hogy a kollektív bűnösség elvének megjelenítése a törvény szövegében teljes mértékben elfogadhatatlan a nemzetközi jogi normák szerint, illetve nincs összhangban az európai értékekkel sem: sérti az EU alapértékeit és a diszkrimináció tilalmát.
Az érveket a szerb miniszterelnök-helyettes meghallgatta, és a találkozón ígéretet tett arra, hogy a törvénytervezet kapcsán – a Vajdasági Magyarok Szövetségével történt konzultációt követően – olyan megoldást találnak, amely a kollektív bűnösség elvét elveti. A szerb kormány a megbeszéltek szerint olyan módosító indítványt terjesztett be, amely kizárta a kollektív bűnösség elvének érvényesülését, és csak a háborús bűnösöket rekesztette volna ki a kárpótlásból, az egyéni elbírálást alapul véve. Ez a módosítás minden fél számára elfogadható lett volna.
A parlamenti vitában a szerb kormány belpolitikai okok miatt lépett vissza korábbi kötelezettségvállalásától, módosító javaslatát visszavonva a törvény eredeti formában történő elfogadása mellett állt ki. A törvény elfogadása így új helyzetet teremtett: az elfogadott, súlyosan diszkriminatív törvény alapvetően megkérdőjelezi Szerbia EU-integráció melletti elkötelezettségét.
Magyarország számos jelét adta annak, hogy mélyen elkötelezett az EU bővítési politikája mellett, azt az európai integráció egyik legsikeresebb területének tartja, amely hatékonyan képes hozzájárulni a Balkán stabilitásához. Alapvető érdekeink azt diktálják, hogy ezt a folyamatot minden lehető eszközzel támogassuk. Ennek megfelelően EU-elnökségünk alatt is kiemelt prioritás volt a régió integrációs folyamatának előmozdítása. Elkötelezettségünk azonban nem jelenti azt, hogy alapvető európai értékek és normák felülírásában is segédkezet adunk. Az EU jogos elvárása, hogy azok az országok, amelyek a jövőjüket az EU-ban képzelik el, ne fogadjanak el olyan jogszabályokat, amelyek az EU alapelveivel ellentétes jogrendet kodifikálnak. Ilyen értelemben a szerb lépés nem összeegyeztethető Szerbia csatlakozási folyamatával. Határozottan kérjük ezért, hogy a szerb kormány fontolja meg az elfogadott törvénynek az európai normákkal és az alapvető egyetemes jogelvekkel összhangban lévő módosítását.
Magyarország, mint ahogy eddig is, nyitott a párbeszédre a kérdésben, és reméli, hogy decemberig sikerül olyan megoldást találni, amely teljes mértékben megegyezik az európai értékekkel és normákkal.
(Külügyminisztérium)
