A magyar kormány ma déli 12 órakor átadta azt a levelet az Európai Bizottságnak, amelyben válaszolt az uniós szerv által felvetett három kérdésre a rendkívüli adók kivetése, a bírósági ügyáthelyezés és a politika reklámra vonatkozó korlátozás ügyében – közölte Martonyi János külügyminiszter 2013. június 7-én.
A miniszter rámutatott, az adminisztratív levélváltás célja, hogy az Európai Bizottság által korábban felvetett kérdéseket megoldják, lezárják anélkül, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana.
Készek vagyunk arra, hogy az Alaptörvény 37. cikkelyének 6. paragrafusába foglalt rendelkezést töröljük, kivegyük az Alaptörvényből – jelentette ki Martonyi János. A miniszter emlékeztetett, a rendelkezés értelmében, ha váratlan fizetési kötelezettsége támad a magyar kormánynak, akár az Alkotmánybíróság, akár az Európai Bíróság, akár pedig valamilyen más nemzetközi bíróság döntése következtében és amennyiben nincsenek a kötelezettség teljesítésére megfelelő források, akkor azt különleges teher, adó kiszabásával tudja finanszírozni az állam. „Ebben a kérdésben tehát azt hiszem, hogy kielégítő megoldás születik, hiszen az Európai Bizottság alapvetően azt kifogásolta, hogy az Európai Bíróság ítéletére külön hivatkozunk a szövegben” - hangsúlyozta.
Martonyi János hozzátette, hogy a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe viszont beiktat a kormány egy olyan rendelkezést, amely kimondja, hogy ha váratlan pénzügyi kötelezettsége támad az államnak, amire a költségvetés nem nyújt megfelelő fedezetet, akkor ezt hozzájárulás kiszabásával oldja meg.
A bírósági ügyáthelyezés kérdésében a kormány úgy döntött, hogy az egészet kiveszi a rendszerből, vagyis az Alaptörvény 27. cikkének 4. paragrafusában hozott rendelkezést törlik – mondta, hozzátéve: a magyar bíróságok terhelése rendkívül aránytalan, az ügyek áthelyezése ezt a gondot kívánta volna orvosolni. A kormánynak a megfelelő szerkezeti, szervezeti átrendezéssel kell megoldania ezt a problémát – közölte a miniszter. Martonyi János szerint az automatikussá tett áthelyezés intézménye olyan – alaptalan – támadásokhoz vezetett, amelyek a magyar igazságszolgáltatás egésze ellen irányultak, és kétségbe vonták az igazságszolgáltatás függetlenségét, annak ellenére, hogy az Európai Unió több tagállamában létezik az ügyáthelyezés intézménye.
A politikai reklám és az erre vonatkozó korlátozás ügyében az Európai Bizottság csak azt a kérdést tette fel, hogy hogyan akarja Magyarország megoldani a törvényi szabályozásnak és az Alaptörvénynek az összhangját – közölte a miniszter. Mint elmondta, volt egy olyan módosító kezdeményezés, amely szerint a korlátozás alól kivették volna az európai parlamenti választásokat, ám végül ezt elvetették, mivel nem volna igazán értelme a magyar parlamenti és európai parlamenti választások eltérő kezelésének. Marad az Alaptörvénynek ez a rendelkezése, mivel a magyar szabályozás semmiféle kifogás alá nem eshet – jelentette ki Martonyi János.
Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban nyilvánosan és egyértelműen elfogadta azt az álláspontot, amely szerint ez a kérdés nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe és tagállamok az ezzel kapcsolatos döntéseiket, azaz például a választási reklámokat, hirdetések korlátozására vonatkozó döntéseiket szabadon hozzák meg.
A miniszter felidézte, hogy az Európai Parlamentben Viviane Reding a lengyel választási törvénynek a hasonló korlátozása kapcsán feltett írásbeli kérdésre azt válaszolta 2011 áprilisában, hogy egy ilyen tilalom nem esik az európai jog szabályozása alá és a tagállamok szabadon döntenek az ilyen korlátozások terén. Ugyanezt a választ adta Reding asszony 2012 februárjában egy hasonló kérdésre a bolgár törvény korlátozása kapcsán – tette hozzá a miniszter.
(Külügyminisztérium)
