Az Európai Bizottság 2011. október 12-én hozta nyilvánosságra éves bővítési csomagját, amely bővítési stratégiát vázol fel az elkövetkező időszakra, s értékeli a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok integrációs előrehaladását. A Bizottság két úgynevezett véleményt is megfogalmazott: Szerbia esetében a tagjelölti státusszal kapcsolatban, míg Horvátország vonatkozásában a csatlakozási tárgyalások lezárását illetően. Ez utóbbi a Csatlakozási Szerződés aláírásához szükséges.
Magyarország, mint a minőségi és feltételességen alapuló bővítési folyamat mellett elkötelezett tagállam, megkülönböztetett figyelmet szentel a bizottsági megállapításoknak, annál is inkább, mert 2011. első félévi soros elnökségünk céljai között számos, bővítési és a nyugat-balkáni térség integrációját érintő feladat és eredmény szerepelt.
Üdvözöljük, hogy a Bizottság a bővítési folyamatot az aktuális uniós kérdések összefüggésében vizsgálja, szorgalmazva, hogy a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok a tagállamok előtt álló égető feladatok tanulságait is illesszék be felkészülési folyamatukba.
Komoly eredménynek és a bővítési folyamat értékének tartjuk, hogy a Bizottság szinte valamennyi csatlakozni kívánó ország esetében előrehaladásról számol be.
Egyetértünk a Bizottság megállapításával, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásával a bővítési folyamat új szakaszba lépett. Támogatjuk, hogy a csomag felszólít a bővítési folyamat továbbvitelére. A magyar elnökség és Horvátország közös sikere volt a csatlakozási tárgyalások 2011. június 30-i lezárása. A Csatlakozási Szerződés decemberi aláírása az egész térség felé jelzi: az európai perspektíva valós, az egyéni teljesítmény alapján az Unió nyitott a feltételeket telesíteni kész és képes országok előtt. Magyarország számára nagy jelentőségű, hogy szomszédos országot üdvözölhetünk az Európai Unióban. Bízunk abban, hogy Horvátország csatlakozása lendületet ad a bővítési folyamat egészének.
Üdvözöljük, hogy Montenegró komoly eredményeket tudott elérni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez előfeltételül meghatározott területeken. Magyar részről elkötelezettek vagyunk, hogy a tagjelöltet minden lehetséges eszközzel támogassuk a következő integrációs lépcsőfok elérése, a tárgyalások megkezdése terén.
Üdvözöljük az előrehaladást, amit Szerbia az elmúlt időszakban elért. A szerb kormány számos olyan intézkedést hozott, amellyel bizonyította érdekeltségét a csatlakozási folyamat felgyorsításában, s a tagjelölti státusz megszerzésében.
Szerbia csatlakozási folyamatának előrehaladásában szomszédként és a bővítési folyamat mellett elkötelezett tagállamként mi is érdekeltek vagyunk. Ugyanakkor a szerb parlament által szeptember 26-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény komoly aggodalmakra ad okot. A törvény ugyanis kizárja a II. világháború idején Szerbiában megszállóként szolgált katonákat és örököseiket a tulajdoni kárpótlásból akkor is, ha nem követtek el bűncselekményt. A rendelkezés a kollektív bűnösség meghaladott elvén nyugszik, s mint ilyen diszkriminatív; ellentmond az egyetemes és uniós értékeknek és normáknak, sérti a koppenhágai politikai kritériumok terén vállalt kötelezettségeket. Ezért álláspontunk változatlan: elvárjuk a szerb féltől, hogy legkésőbb december elejéig oldja meg a problémát. Az Európai Tanács december 9-én csak ebben az esetben hozhatja meg a szükséges egyhangú döntést a tagjelöltség megadásáról. A Bizottság véleménye, amely egyértelmű jogi helyzetet szeretne látni a rehabilitáció és az ezzel kapcsolatos kárpótlás területén, jó alap a további egyeztetésekhez.
Figyelemmel kísértük az integrációs feladatok teljesítésének menetét Macedóniában. A macedón vezetés felismerte, hogy az ország modernizációja megköveteli a reformfolyamat elmélyítését. Üdvözöljük, hogy a Bizottság újfent javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdésére. Csalódottak vagyunk ugyanakkor, hogy a tárgyaláskezdés útjában álló akadályt – a névvitát Görögországgal – nem sikerült elhárítani. Bátorítanunk kell, hogy az érintett felek megállapodást érjenek el, hogy annak nyomán Macedónia mielőbb tárgyaláskezdési időpontot kapjon.
Albánia és Bosznia-Hercegovina esetében az uniós csatlakozási folyamat feladatainak teljesítése szempontjából viszonylag kevés előrehaladás történt. Bátorítjuk a két ország politikai vezetőit, hogy érdemi lépésekkel folytassák a megkezdett reformfolyamatot, hiszen az országuk modernizálása szempontjából meghatározó jelentőségű.
Bízunk abban, hogy Koszovó európai uniós elkötelezettsége további, az eddigi reformokra épülő eredményeket hoz majd. Magyarország kész konkrét szakértői támogatást nyújtani a felkészüléshez, Koszovó esetében csakúgy, mint a nyugat-balkáni térség valamennyi tagjelölt és potenciális tagjelölt országban.
Valljuk, hogy alapvető érdekünk Törökország európai elkötelezettségének fenntartása és üdvözöljük a Bizottság ezirányú megállapításait: míg határozottan és konkrétan felhívja a figyelmet a teendőkre, elismeri Törökország stratégiai jelentőségét, s kiemelt szerepét az EU kapcsolatrendszerében. Egyetértünk azzal is, hogy Törökország egyre aktívabbá váló nemzetközi szerepvállalása az EU közös kül- és biztonságpolitikájával összhangban alakuljon.
Üdvözöljük az izlandi csatlakozási folyamat eredményeit: a magyar elnökségi időszak lendületét átvéve a lengyel elnökség is megteremti az előrehaladás kereteit a csatlakozási tárgyalások számára. Izland – mint mélyen gyökerező demokrácia, már eddig is szoros uniós kapcsolatokkal – példaértékű lehet a jövendő tagjelöltek számára.
(Külügyminisztérium)