Martonyi János külügyminiszter 2011. december 19-én a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) bemutatta a Magyar külpolitika az uniós elnökség után című dokumentumot, amely a magyar külpolitika stratégiai irányait foglalja össze.

A stratégiai dokumentum célja, hogy iránymutatást nyújtson a magyar diplomáciai kar munkájához, tájékoztatásul szolgáljon a közvélemény számára, és kiindulópontot képezzen a külügyi tárca további stratégiaalkotó munkájához.

A dokumentum foglalkozik külpolitikánk értékrendjével, az értékek és érdekek összhangjával, értékeli hazánk jelenlegi helyzetét a világban, megjelöli a külpolitika aktuális prioritásait, áttekinti azokat az ágazati kérdéseket, amelyek meghatározóvá válhatnak a magyar diplomácia arcélében, majd területi bontásban foglalkozik a külkapcsolataink perspektíváival. Rámutat a diplomácia közszolgáltatás jellegére, ismertetve a Külügyminisztérium tevékenységének ezt erősítő fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Martonyi János stratégiánk legfontosabb új elemeiként utalt a globális nyitás szándékára és térségpolitikánk megerősítésére.

Martonyi János bemutatta a Külügyminisztérium új stratégiai dokumentumát

A tárcavezető előadásában kiállt az értékalapú külpolitika mellett, majd ismertette a magyar külpolitika fő hangsúlyait. Kitért arra is, hogy az európai uniós együttműködés központi szerepet játszik hazánk külkapcsolataiban. Ehhez kapcsolódóan amellett érvelt, hogy Magyarországnak érdemes csatlakozni az új uniós paktumhoz, a jelenleg formálódó kormányközi szerződéshez. 

A Magyar Külügyi Intézetben hétfőn tartott előadásában mutatta be Martonyi János külügyminiszter a „Magyar külpolitika az európai uniós elnökség után” című új stratégiai dokumentumot. Bevezetőjében az értékalapú külpolitika folytatása mellett állt ki, rámutatva, hogy univerzális értékekre kell támaszkodnia a külpolitikai tevékenységnek. Ezek az univerzális értékek a demokráciában és az emberi jogok tiszteletében valósulnak meg. Ezen az értékrenden belül ugyanakkor sajátosan magyar szempontok is érvényesülhetnek: példának okáért Magyarország a közösségi (kollektív) jogokat is elismeri az emberi jogok tekintetében. Ez különösen a nemzeti és etnikai kisebbségek esetében fontos, hiszen az egyéni jogok egy kisebbség vonatkozásában igazából, mint az egész közösség jogainak részeként tudnak érvényesülni.  „Nincs igazi autonóm egyén autonóm közösségek nélkül” – mutatott rá. Ezzel összefüggő szintén sajátosan magyar szempont a kulturális-nyelvi sokszínűség hangsúlyozása, amit hazánk rendszerint európai uniós keretek között képvisel; legutóbb a magyar EU-elnökség programjának volt markáns része.

A nemrégiben meghirdetett „globális nyitás” kapcsán a külügyminiszter kifejtette, hogy ez a nyitás mind földrajzi, mind szakterületi értelemben jelentkezik. Földrajzi tekintetben fontos, hogy ismét nyissunk olyan régiók felé, amelyeket a magyar külpolitika „elfelejtett” az elmúlt években (itt elsősorban Fekete-Afrikára kell gondolni), illetve olyan térségekre, – mint a csendes-óceáni szigetvilág, – amelyekkel korábban még diplomáciai kapcsolatot sem létesítettünk. Emellett Magyarország olyan globális jelentőségű szakterületeken is kész szerepet vállalni, mint a klímaváltozás problémája vagy az egészségügy globális kérdései.

A külügyminiszter hangsúlyozta: egyes ágazatokban, szakterületeken erőteljesebb szakmai megközelítésre van szükség, ilyen például a gazdasági érdekérvényesítés, az energiabiztonság, a biztonság, a kultúra és a fenntartható fejlődés, az úgynevezett ökodiplomácia. A tárcavezető kitért a vallásdiplomáciára is, mint mondta, a világvallások egymáshoz fűződő viszonya a gazdasági, geopolitikai és a biztonsági összefüggések mellett egyre jelentősebb tényezővé válik.

A miniszter szerint az Európai Unió keretében kifejtett magyar tevékenység azonnali hatással van a magyar külpolitika többi területére is, „európai politika nélkül torzó lenne” a magyar külpolitika. A külügyminiszter szerint az EU-s keretek között végzett politikai aktivitás hozadéka jól tetten érhető a magyar térségpolitikában, hiszen egyrészt a visegrádi együttműködés részeként megtárgyalt témák 80 százaléka uniós vonatkozású, másrészt a nyugat-balkáni relációban az EU-integráció, a bővítés kérdése alapvető jelentőségű a térség országaival kialakított kapcsolatokban. 

Hazánk éppen most „harcolta ki” Szerbia számára, hogy az ország tagjelöltségéről szóló döntést a tervezettnél egy hónappal hozzák előbbre.  Bulgáriának és Romániának a schengeni övezetbe való belépését a miniszter támogatta, s úgy fogalmazott, hogy az „előbb-utóbb rendeződni fog”. Az uniós kontextusban folytatott magyar tevékenység számos módon befolyásolja a magyar külpolitika egyéb területeit is. Az Ázsia felé való nyitásban, a kapcsolatok elmélyítésében példaként említette a magyar EU-elnökség alatt hazánkban rendezett ASEM (Asia-Europe Meeting) külügyminiszteri találkozót. 

Martonyi János az új uniós kormányközi szerződésről szólva elmondta, hogy a dokumentum az euró zónán kívüli tagállamokra akkor vonatkozhat, ha azok csatlakoznak az övezethez, kivéve, ha úgy döntenek, hogy egyes kérdésekben már ezt megelőzően is alkalmazni akarják. A miniszter szerint Magyarországnak csatlakoznia kell a szerződéshez, és kiemelte, vélhetően a magyar parlament is úgy dönt, hogy ez a lépés összhangban áll a nemzeti érdekekkel. Ezután kifejtette, hogy a csatlakozásra azért is szükség lenne, mert Magyarországnak „a centrumhoz kell tartoznia, nem a perifériához”, és mivel az új kormányközi szerződés céljai egybeesnek a magyar gazdaságpolitikai érdekekkel.

Az elkészült stratégiai dokumentum Martonyi János szerint nem kormányzati szintű anyag, hanem a Külügyminisztériumban az elmúlt másfél év során is követett stratégiai gondolkodást foglalja össze, helyzetképet ad a magyar külpolitikáról, jövőbemutató célokat vázol fel. Ez a tárca dokumentum fontos lépés egy később kialakítandó külkapcsolati stratégia kidolgozásához.

Az eseményen Zákonyi Botond, az MKI igazgatója emlékeztetett, hogy a stratégiai dokumentum szerkezete egy évvel ezelőtt az MKI egyik szakmai vitájában formálódott ki, és az MKI fontos szerepet játszott a tudományos és civilszféra bekapcsolásában az anyag előkészítésébe. A bemutatón a közélet számos képviselőjével együtt külpolitikával foglalkozó tudósok és civilszervezeti vezetők vettek részt.

(kormany.hu)