A 2011. első félévi magyar európai uniós elnökséget és a szorosabb visegrádi együttműködést emelte ki Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója a kormány elmúlt két évének külpolitikai sikerei közül. Kitért arra is, hogy változás történt a rendszerváltozás utáni legfontosabb külpolitikai célok meghatározásában, új elemként jelent meg a globális nyitás.
A kormány első két évének külpolitikáját értékelve az igazgató a magyar elnökség fő eredményei között említette a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását és a Duna-stratégia elfogadását. Külön hangsúlyozta az európai roma keretstratégia jóváhagyását. Meggyőződésének adott hangot, hogy a keretprogram szorosabb együttműködésre készteti majd a romakérdésben érintett kelet-közép-európai országokat. Ugyancsak értékes magyar kezdeményezésnek nevezte az elnökség utolsó szakaszában elfogadott határozatot, hogy a tagállamok megemlékeznek a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekményekről.
Zákonyi Botond utalt arra, hogy az elnökséget némileg "beárnyékolta" a médiatörvénnyel kapcsolatban az Európai Parlamentben kirobbant vita. Ezzel kapcsolatban annak a nézetének adott hangot, hogy a kritikusok többsége nem volt kellően tájékozott az ügyben. Úgy értékelte, hogy az akkor, illetve azóta tartott tárgyalások, egyeztetések megnyugtató eredményre vezettek.
A Magyar Külügyi Intézet vezetője szerint az elnökség idején és azóta is érezhető: Európában szokatlan jelenség, hogy egy párt kétharmados többségre tesz szert, ami gyanakvást kelt. "Ilyen elsöprő győzelmet eleve gyanakvással fogad a nyugati közvélemény, és mivel Közép-Európáról van szó, nyilvánvalóan a nacionalizmus és a populizmus vádja kerül előtérbe" - mondta Zákonyi Botond, aki szerint a Magyarország, illetve a magyar kormány elleni "médiahadjárat" alapvető oka ez a "félreértés".
A Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban az igazgató azt mondta, hogy azok a normális ügymenet részét jelentik. Emlékeztetett arra, hogy tagállamokkal szemben több mint 700 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban. Arról ugyanakkor az igazgató szerint lehetne vitatkozni, hogy a Magyarország ellen indított eljárások mennyire voltak politikailag motiváltak, illetve milyen mértékben alapultak a közösségi jog szigorú figyelembevételén.
Az elmúlt két év külpolitikai sikerei között említette Zákonyi Botond a szorosabb visegrádi együttműködést. Magyarország elemi érdekének nevezte, hogy a négy közép-európai ország minél több kérdésben egyeztessen, és folyamatosan együtt tudjon működni.
A külügyi intézet igazgatója úgy értékelte, hogy változás történt a rendszerváltozás utáni külpolitikai prioritások tekintetében. Emlékeztetett a korábbi hármas célra, az euroatlanti integrációra, a regionális, illetve közép-európai politikára – azaz a szomszédságpolitikára –, valamint a törődésre a határon túli magyar kisebbségekkel. Ezt a feladatrendszert most újrafogalmazták – jelentette ki az igazgató, utalva arra: az első helyen áll az euroatlanti integráció – ennek elmélyítése a cél, ugyanakkor a regionális térségpolitikát és a kisebbségi politikát közös célként kezeli a kormány. Harmadik elemként jelent meg a globális nyitás politikája.
Felhívta a figyelmet arra: a szomszédos országokkal nem lehet külön tárgyalni az együttműködés formáiról, illetve a kisebbségi kérdésről.
A közvetlen szomszédságpolitikára utalva az igazgató úgy értékelte: a két váratlan – szlovákiai és romániai – kormányváltás felveti azt a kérdést, sikerül-e folytatni az eddigi együttműködést a két országgal. Zákonyi Botond szerint mind Szlovákiában, mind Romániában nehezebbé válhat a kisebbségi jogok érvényesítése. A szlovákiai nyelvtörvény és az azzal kapcsolatban kibontakozott vita már ezt jelezte, és erre utalnak az új román kormány nyilatkozatai, különös tekintettel a magyar nyelvű felsőoktatás korlátozására, a tervezett regionális átszervezésekre, valamint a kisebbségek parlamenti jelenlétének tervbe vett csökkentésére.
A kettős állampolgársággal kapcsolatban Szlovákiával kialakult vitáról szólva Zákonyi Botond úgy vélte: egyelőre nem világosak a pozsonyi kormány szándékai. Az igazgató annak a reményének adott hangot, hogy kétoldalú tárgyalásokon sikerül elmozdulást elérni.
Az intézet vezetője szerint nagy kérdés, hogyan alakul a Kárpát-medencei magyar kisebbségek képviselete. Nyilvánvalónak nevezte, hogy vannak érvek az etnikai pártok mellett, ugyanakkor a helyi realitásokat figyelembe véve – például a Vajdaságban vagy Kárpátalján – a többi kisebbséggel való összefogásnak is van esélye. Arra azonban az igazgató szerint a Vajdaságban vagy Kárpátalján kevés az esély, hogy a kisebbségi magyar szervezetek a többségi nemzettel alakítsanak közös pártot. Ennek oka nem a magyarellenesség, hanem mindenekelőtt az, hogy a magyarok történelmi helyzetéből, valamint hagyományaiból fakadóan rendkívül eltérőek a választási preferenciák - vélekedett Zákonyi Botond.
Végezetül a Magyar Külügyi Intézet igazgatója kiemelte a globális nyitás jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy egyes területekről Magyarország az elmúlt években visszaszorult. Utalt arra: a globalizáció folyamata is előmozdította, hogy a globalizációval párhuzamosan a magyar diplomáciában is hangsúlyosabbá vált a nyitással kapcsolatos gondolkodás. Egyre kevésbé egyközpontú a világ, új országok, illetve régiók emelkednek fel és válnak globálisan fontossá – mutatott rá az igazgató, példaként említve Kínát, Brazíliát, illetve a Dél-Afrikai Köztársaságot.
(MTI, kormany.hu)
