A globális nyitás megújíthatja a magyar külpolitika céljait, így a kisebbségvédelmet is – mondta Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára 2014. február 25-én Budapesten.
A helyettes államtitkár a Magyar Külügyi Intézet Kisebbségi jog a gyakorlatban című szemináriumán kiemelte: a magyar kormányok között általában konszenzus volt a külpolitika fő irányairól, legfeljebb az arányok változtak az euroatlanti integráció, a szomszédságpolitikát és a határon túli kisebbségek segítését illetően.
Wintermantel Péter véleménye szerint a globális nyitás mindhárom területen új elemeket hozott. Az euroatlanti integrációt tekintve az európai és ázsiai országok együttműködésének szorosabbra fűzését Magyarország is támogatja, a szomszédságpolitikában pedig a visegrádi országok nyitnak más, távoli országok felé – magyarázta.
Azt mondta, a határon túli magyar közösségek védelmével összefüggésben fontos a más országok jó kisebbségvédelmi gyakorlatának átvétele, ami előrelendítheti a kisebbségvédelmi törekvéseket.
Pákozdi Csaba, a Külügyminisztérium Nemzetközi és Kisebbségi Jogi Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a XX. század végére a kisebbségvédelem „újrafelfedezése” volt jellemző, ez a téma vélhetően a jugoszláv háború miatt is nagyobb hangsúlyt kapott. Az államok magatartása azonban azt mutatja, hogy ez a lendület mára alábbhagyott, már a kisebbségek anyanyelvének használata sem kap akkora jelentőséget, mint korábban. Új kihívásként említette a bevándorló kisebbségek kezelését, ugyanis – mint mondta – nekik egészen más az igényük, mint az őshonos közösségeknek.
Gordos Árpád, a Külügyminisztérium szakmai főtanácsadója előadásában hangsúlyozta: az EU és tagállamai is felelősek a kisebbségek védelméért, és a nemzeti kisebbségek ügye speciálisan európai kérdés. Ugyanakkor az Unió 28 tagállama között ütközések tapasztalhatók a kisebbségek ügyében, és az uniós intézmények hozzáállása sem teljesen hasonló, az Európai Bizottság például általában kitér az egyértelmű állásfoglalás elől – mondta. Hozzátette: az EU-nak figyelembe kell vennie a társadalmak sokféleséget a tagállamok között és azokon belül egyaránt.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nemcsak a magyar közösségek, hanem általában a kisebbségek fontosak. Arról is beszélt: az autonómia eléréséig Magyarországnak mindent meg kell tennie, hogy erős kisebbségi magyar közösségek legyenek, mert ha elfogynak, ha feladják a hitüket, akkor már felesleges lesz az autonómia.
(Külügyminisztérium)
