A gazdasági siker egyaránt legitimálja a bel- és külpolitikát, ez igaz Európára, Közép-Európára és Magyarországra is – mondta Martonyi János külügyminiszter a Világgazdaság című napilap gazdasági kilátásokról rendezett konferenciáján, 2013. február 7-én Budapesten.
A miniszter megjegyezte, hogy ezért a nemzetközi kapcsolatrendszerben egyre fontosabb a gazdasági siker. A gazdasági célok, érdekek és kapcsolatok alapvetően meghatározzák a politikai cselekvés irányait is, és a politikának segítenie kell ezek érvényesülését – fogalmazott.
Ezért hirdette meg Magyarország a globális nyitás politikáját – mondta. Ilyen méretű országnak különösen figyelembe kell vennie, hogy a gazdasági érdekei fontosak külpolitikai szempontból is – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) EU-n kívüli országai felé a magyar kivitel jelentősen bővül, errefelé jó lehetőségei vannak Magyarországnak. A KEK-nek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik az unióhoz.
Martonyi János felidézte, korábban a kereskedelem követte a politikát, az volt a jellemző, hogy „először jön a hadihajó, utána jönnek a kereskedők”. Tehát a politika csinált utat a gazdaságnak, és az országok súlyát, befolyását vizsgálva elsősorban a lakosság, a termelési kapacitások és a védelmi képesség számított – emlékeztetett. Hozzáfűzte, ma már inkább GDP-ról, GNI-ról, növekedésről, kereskedelemi és fizetési mérlegről, adósságállományról beszélnek.
A politika ugyanakkor még ma is beleszól a gazdaság alakulásába, a válság kitörése óta is a politikusoktól várják a megoldást a kialakult helyzetre – állapította meg.
Arról is beszélt, hogy meglátása szerint „nincs világuralom, nem is lesz”. Az Egyesült Államok nem áll egyedül a világ élén, és Kína sem kerül majd ilyen pozícióba. Nem lehet olyan nagyhatalom, amely gazdaságilag vagy geopolitikailag uralkodó helyzetbe kerülhet, legfeljebb csak bizonyos területeken lehet domináns – vélekedett.
Kifejtette, egyre jelentősebbek a kockázatok a világgazdaságban, és meg kell próbálni ezeket előre felmérni és előre jelezni. „Mindent előre ki akarunk számítani, mert a jövő egyre kiszámíthatatlanabb” – mondta.
Az EU-val kapcsolatban kiemelte, ez az „iskolapélda” arra, hogy a gazdaság megelőzi a politikát. Már a kezdetekkor rájöttek, hogy ha egységes Európát akarnak, azt csak a gazdasági integráción keresztül lehet megvalósítani. De így egyensúlyhiány jött létre a gazdasági és politikai integráció között – mutatott rá, hozzátéve, a politikai egységet jóval nehezebb megvalósítani.
Az EU gazdasági tekintetben rendkívül jelentős, nagy a szerepe a világkereskedelemben, messze a világ legnagyobb hatalma a fejlesztési politikában – mondta. Megjegyezte, a politikai integráció azonban messze elmarad a gazdasági mögött, bár ez a helyzet sokat javult.
A külügyminiszter kifejtette, az EU kereskedelempolitikája a szabadkereskedelem filozófiájára épül, és Magyarországnak nyitott gazdaságként nincs félnivalója a szabadkereskedelemtől.
Úgy vélte, mivel a jövőben a világ GDP-jének jelentős részét Európán kívül termelik meg, teljesen természetes, hogy az EU maga is nyit kifelé. Ennek a nyitásnak három irányba kell megvalósulnia: a csatlakozásra váró országok, Törökország és Oroszország felé – közölte Martonyi János.
(MTI, Külügyminisztérium)
